Lekerül a szégyenpadról a magyar minimálbér

Tavaly a visegrádi négyek közül Magyarországon volt a legalacsonyabb a minimálbér (350 euró), de a kelet-közép-európai régiós tagállamok közül is csak Romániában és Bulgáriában volt kisebb ennek az összege. Az idei 15 százalékos emeléssel – a tavalyi átlagárfolyamon számolva – 412 euróra emelkedik a magyar legkisebb bér. Ezzel Lengyelország után már a második helyre ugrana az ország a visegrádi négyek között, a régióban pedig lehagyná a balti országokat is, egyedül Szlovéniában rúgna még mindig a magyarnak a duplájára a minimálbér.

De csak abban az esetben, ha az említett országokban jelentősen lelassulna az idén a legkisebb bér összegének emelkedése. Ám Észtország esetében például nem ez a helyzet: az idén 470 euróra emelkedik, ami több mint 20 százalékos növekedés.

A Policy Agenda kutatóintézet korábbi elemzése szerint az EU keleti felében az elmúlt években a magyarországinál jóval nagyobb mértékben emelkedett a minimálbér. Nálunk a bruttó érték 2008 óta 59 százalékkal emelkedett, és ezzel a V4-országok, valamint Bulgária, Románia, Szlovénia és Horvátország közötti miniversenyben negyedikek lettünk. Ha viszont a legkisebb keresetűek bérének a nettó értékét nézzük, akkor rosszabb volt a helyzet: az egykulcsos adórendszer hatására a nettó növekmény ebben a körben már csak 31 százalék. Ennél kisebb mértékű emelés csak Csehországban volt (26 százalék).

Tavaly a 28 uniós tagállamból 22-ben volt érvényben nemzeti minimálbér, az összegek széles skálán mozogtak: a minimálbér Bulgáriában volt a legalacsonyabb, havi 215 euró, a legmagasabb pedig Luxemburgban, ahol 1923 euróra rúgott. A minimálbér szintje alapján az országok három csoportba sorolhatók: az első és egyben a legnépesebb szekcióba azok az államok tartoznak, ahol a legkisebb bér nem éri el az ötszáz eurót.

Ide tartozik Magyarország és kilenc másik uniós tag, köztük a visegrádi országok. Láthatóan az idei emeléssel sem tud Magyarország átlépni a következő csoportba, amelyben a havi minimálbér közepes szinten, havi ötszáz és ezer euró között mozgott, de a gyakorlatban inkább nyolcszáz alatt. Ide öt uniós tagállam (Portugália, Görögország, Málta, Spanyolország és Szlovénia) tartozik, valamint a tagjelölt Törökország. A 25 százalékkal emelkedő szakmunkás-bérminimum idei 520 eurós szintje ugyanakkor már átlépi ezt a határt.

„Alapvetően arról van szó, hogy sikerült ledolgozni valamennyit az elmúlt évek nagy lemaradásából” – mondta a Világgazdaságnak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Mint megjegyezte, még nagyobb a lemaradásunk az átlagbérek terén, hiszen a másik három visegrádi ország átlagához képest 30 százalékkal alacsonyabbak a magyar átlagfizetések. Így a szakszervezetek számára az idei nagymértékű minimálbér-emelés csak kiindulópontként fogadható el. Kordás László szerint a további bérfelzárkózáshoz elengedhetetlen a munkabért terhelő elvonások jelentős mérséklése, ők például 9 százalékos személyi jövedelemadót javasolnak az átlagkereset szintjéig.

A régi tagállamokból (Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia, Egyesült Királyság, Írország és Luxemburg) álló harmadik csoport messze előttünk jár, hiszen ezekben az országokban meghaladja az ezer eurót a legkisebb bér összege. A minimálbérek országonkénti szintjei közötti eltérés jóval alacsonyabb, ha figyelembe vesszük az árszintek közötti különbségeket is. Vásárlóerő-paritáson számolva megváltozik az országok sorrendje is, Magyarország például tavaly már a középső csoportba került ez alapján, és az idén várhatóan tovább javul a pozíciója.