A szakmunkások hiányoznak leginkább a vállalkozásoknak – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2016. novemberi vállalati felméréséből. A társaság szerint a válaszadó vállalatok 81 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs elég szakmunkás a cégüknél. Ugyanakkor csaknem minden harmadik cég arról panaszkodott, hogy segéd-, illetve betanított munkást is keres, s minden ötödiknél kevés a diplomás is. A cégek tizede megfelelő képzettségű vezetőt keres, miközben adminisztratív területeken gyakorlatilag telített a pálya.
A betanított, illetve segédmunkásokat a 250 fő fölötti vállalatok hiányolják leginkább – a cégek több mint fele (53 százalék) panaszkodott erre a felmérés során. Az ágazatok közül e képzettségi szint esetében az élelmiszeripart (75 százalék) és a vegyipart (61 százalék) érinti leginkább a probléma, mely a gép- és feldolgozóiparban sem elhanyagolható (50 százalékos vagy a feletti).
A GKI megállapítása szerint a szakmunkásképzés jelenlegi rendszere nem képes enyhíteni a hiányt. Ennek részben az az oka, hogy sokan már a végzést követően közvetlenül külföldön keresik a boldogulást (a jobb fizetés, a perspektíva és a stabilitás reményében), esetleg egy-két év hazai szakmai gyakorlat után mennek idegenbe. A kutatóintézet szerint nem vonzó továbbá szakmunkásnak tanulni azért sem, mert a végzettséggel szerezhető jövedelem sok esetben (különösen a kisebb településeken) nem tér el jelentősen a minimálbértől. A KSH adatai szerint a fizikai munkakörökben foglalkoztatottak átlagbére 2016 októberében nettó 126 ezer forint volt. Az alacsony keresetekre megoldás lehet a szakmunkások számára garantált bérminimum szintjének növelése, ám ehhez az intézet szerint egy-két év béremelése még nem elég, tartós bérszínvonal-emelkedésre volna szükség.
