Pályázati hajrát nyitott a kormány

A 2014–2020-as uniós ciklus magyarországi projektjeihez kapcsolódóan közel 600 millió euró, azaz mintegy 185 milliárd forint értékben küldött ki Brüsszelbe fejlesztési számlákat a kormány tavaly decemberben – értesült a Világgazdaság. A Miniszterelnökségi Sajtóiroda közlése szerint – a jogszabályban rögzített 10 százalékos visszatartás mellett – az összeg jelentős részét még az óév végén kifizette hazánknak az Európai Bizottság. Ez azért fontos előrelépés, mert tavaly az év első felében az EU-s finanszírozású hazai beruházások többsége olyan korai fázisban volt, hogy teljesítés­alapú számlákat még egyáltalán nem tudott hozni, azok hiányában pedig a központi költségvetés terhére fizette ki a győztes pályázókat a kormány.

Az uniós támogatáskifizetés tavaly az előre tervezett 2048 milliárd forint helyett 1987 milliárdnál állt meg, az idei évre Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter még ambiciózusabb, 2700 milliárd forintos célt tűzött ki. A tárca egyúttal vállalta, hogy március 31-ig a 2014–2020-as időszakhoz kötődő összes felhívást meghirdeti. Ez a terv különösen nagy kihívásnak tűnik, tekintve, hogy több mint 34 milliárd eurónyi támogatásról állapodott meg az Európai Bizottság a magyar kormánnyal, ami a szükséges önerővel 12 ezermilliárd forintos fejlesztést jelenthet Magyarországnak.

A Miniszterelnökség tájékoztatásából kiderült, a társadalmi együttműködést és az esélyegyenlőséget támogató emberierőforrás-fejlesztés programjával (EFOP) kell március végéig a legnagyobbat hajrázni, hiszen eddig csak a 68 százalékát hirdették meg a 884,9 milliárd forintos keretnek. A versenyképes Közép-Magyarország (Vekop) az uniós átlagfejlettség 90 százalékát meghaladó központi régió, azaz a főváros és környéke pénzcsapja, itt a források 78 százaléka már elérhető, ebben a kalapban 269,3 milliárd forint van. A legjelentősebb mind közül a gazdaságfejlesztés és innováció (Ginop), a már megjelent pályázatok aránya itt 83 százalék, a teljes keret pedig 2718,5 milliárd forintra van tervezve. Ugyanez a mutató vonatkozik a vidéki régiók felzárkózását célzó terület- és településfejlesztésre, 86 százalékon áll a környezeti és energiahatékonyság, 88-on a vidékfejlesztés, már 100 százalékon a közlekedésfejlesztés. A közigazgatás és közszolgáltatás úgy kúszhatott fel 105 százalékig, hogy a kormány állami forrásból egészítette ki az uniós költségkeretet.

Megerősítette a kancellária, hogy a feszes tempót a 2007–2013-as időszak kezdeti szervezetlensége indokolja, a 2014–2020-as ciklusban nem szeretnének hasonló hibákat elkövetni. A Miniszterelnökség hangsúlyozta: a következő években a gazdaság fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a pályázati rendszer kiszámítható és megbízható működése.

Büntetés jöhet a 4-es metró miatt

Mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel a 4-es metró beruházása során jelentésében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Bizottság pedig 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezheti Magyarországot – közölte tegnap Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. A beruházást Magyarország 13 éves európai uniós története legnagyobb fejlesztésének és legnagyobb korrupciós ügyének nevezte.