késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Két számjegyű béremelés
Tíz százalékkal nőttek januárban a bruttó és a nettó keresetek egyaránt, amiben kulcsszerepet játszott a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős növelése és a költségvetési szférában – például az egészségügyben és a kulturális munkakörökben – végrehajtott növelés is – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Az infláció az év első hónapjában 2,3 százalékos volt, tehát a reálkeresetek 7,5 százalékkal nőttek.
A nemzetgazdasági bruttó kereset 274 ezer forintra emelkedett, a versenyszférában 286 500 forintot, az államiban 251 ezret lehetett keresni. Ez utóbbit a közfoglalkoztatottak alacsony keresete húzta le, nélkülük számolva a költségvetési szférában 294 ezer volt a bruttó.
Továbbra is a pénzügyi-biztosítási tevékenység fizetett a legjobban, itt 525 ezer forint volt a bruttó kereset, míg a humánegészségügy, szociális ellátás terén a leggyengébben 172 ezres bruttóval. Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza kiemelte, hogy a versenyszférában a bérnövekedés 9,1 százalékra gyorsult az előző havi 4,4 százalékos növekedés után. Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza hozzátette, hogy a januárban kimutatott bérnövekedés 1 százalékos eltéréssel meg szokott egyezni az adott évi átlaggal. „Idén inkább felfelé lehet eltérés, tekintettel arra, hogy a közszférában késtek a bérmegállapodások” – vélekedett. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón közölte, hogy bár a bértárgyalások a többi mellett a MÁV-nál és az MVM-nél még nem fejeződtek be, az állam a maga bérkérdéseit alapvetően lezárta, és úgy látja, a januári növekedéssel megegyező emelés kezd kialakulni az állami szektorban is. Hozzátette, arra számít, hogy a versenyszférában is „ettől alig elmaradó mértékben” lesznek növelések.
Suppan Gergely szerint a nemzetgazdaságban a tavalyi 7,3 százalékos reálbér-emelkedés után idén kissé gyorsabban nőhet a keresetek vásárlóértéke. Ennél azonban még gyorsabb emelkedés is elképzelhető, miután egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedés feltételezhető. Ezt az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – esetenként két számjegyű bérmegállapodások – is tükrözik. „Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztőrészletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a háztartások fogyasztása lehet a növekedés húzóereje” – hangsúlyozta Suppan.
Nemcsak a bérek, a foglalkoztatás is érdemben nőtt. Varga Mihály közölte, az alkalmazottak száma 102 ezerrel, ezen belül a versenyszférában 87 ezerrel emelkedett januárban az egy évvel korábbihoz képest. Ilyen mértékű emelkedésre nem volt példa 2001, az adatszolgáltatás kezdete óta. Az új munkahelyek elsősorban a versenyszférában jöttek létre, a közszféra alkalmazottainak száma csökkent.
Varga Mihály elmondta, nem látnak problémát a kkv-szektorban a bérmegállapodás végrehajtásában. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál bővülés van, a friss adatok szerint először haladta meg a kétmilliót az alkalmazottak száma. A bérmegállapodás aláírásakor is felmerült – tette hozzá –, hogy lesznek olyan cégek, amelyeknél versenyképességi, hatékonysági problémát okoz a béremelés, azonban ezek a vállalkozások valószínűleg hosszú távon nem maradhattak volna versenyképesek.
Nagy teher a kkv-knak a minimálbér-emelés
Leginkább a könnyűiparnak okoz nehézséget a kötelező minimálbér-emelés, de nem kevésbé terhelt az élelmiszer-, az építőipar és a kereskedelmi szektor sem – derült ki a GKI Gazdaságkutató februári vállalati felméréséből. A magyar kkv-kra és nagyvállalatokra nagy terhet ró a garantált bérminimum és a minimálbér emelése is. Minél nagyobb egy vállalkozás, annál kevesebb munkavállalót érint a minimálbér-emelés okozta bérnövekedés. A felmérés szerint a szakmunkás-minimálbér esetében a 20 fő alatti vállalkozások dolgozóinak 31 százaléka kap ekkora bért, azonban a vállalat növekedésével ez a szám körülbelül 21-25 százalékra csökken, míg a mélypont (15 százalék) a nagyvállalatoknál tapasztalható. A 20 főnél kisebb cégeknél a dolgozók 29 százaléka, a 21–50 dolgozói létszámú cégeknél 23 százalék érintett, míg a 250 fő feletti vállalatoknál már csak a létszám14 százaléka minimálbéres. A legnagyobb terhet a könnyű-, az építő- és az élelmiszeripar érezheti, ahol átlagosan a munkavállalók 32-35 százaléka szakmunkás, ellenben a gépipari cégekkel, ahol a létszám 12 százaléka dolgozik szakmunkás-minimálbérért.
Az üzleti szolgáltatásokban és a kereskedelemben minden negyedik, míg az egyéb feldolgozóiparban minden ötödik munkavállalónak kellene emelni a bérét, de kérdéses, hogy
a kisebb vállalatok hogyan tudják kigazdálkodni a megnövekedett költségeket. (T. D.)
14 százaléka minimálbéres. A legnagyobb terhet a könnyű-, az építő- és az élelmiszeripar érezheti, ahol átlagosan a munkavállalók 32-35 százaléka szakmunkás, ellenben a gépipari cégekkel, ahol a létszám 12 százaléka dolgozik szakmunkás-minimálbérért.
Az üzleti szolgáltatásokban és a kereskedelemben minden negyedik, míg az egyéb feldolgozóiparban minden ötödik munkavállalónak kellene emelni a bérét, de kérdéses, hogy
a kisebb vállalatok hogyan tudják kigazdálkodni a megnövekedett költségeket. (T. D.)-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.