Kína lejjebb viszi a lécet

Vegyesen zártak az ázsiai börzék hétfőn, azt viszont nem lehetett lemérni a piacokon, hogy az észak-koreai rakétakísérlet által keltett geopolitikai bizonytalanságok vagy a gyengébb kínai növekedési kilátások árnyékolták be inkább a befektetői horizontot.

A kínai hatás mindenesetre sokáig meghatározó lesz, noha a Shanghaj Composite tőzsdeindex félszázalékos emelkedéssel ünnepelte az igazság pillanatát, azt, hogy a pekingi pártvezetés 6,5 százalékra mérsékelte az ország gazdasági növekedésének idei tempóját, ami meglehetősen szokatlan a néhány évvel ezelőtt még két számjegyű ütemben hasító GDP-bővülés ismeretében. Jóllehet a világ harmadik legnagyobb gazdasága már a tavalyi 6,7 százalékos GDP-többlettel is negyedszázados negatív rekordot döntött, sok jel nem mutatott arra, hogy a lécet még lejjebb kell majd állítani.

Li Ko-csiang miniszterelnök a hétvégén a nemzetgyűlésben meghirdette az alacsonyabb növekedéssel a stabil jövőért politikáját, és ennek részeként a valós problémák érzékeléséből levont következtetéseket követve számos megszorító intézkedést hoznak. A kormányzati kiadások ötszázalékos csökkentésével indítanak, miközben a honvédelmi kiadásokat 7,5 százalékkal rekordszintre, 145 milliárd dollárra emelik, nem utolsósorban a geopolitikai kockázatokra válaszul, egyben megüzenve Donald Trump amerikai elnöknek, hogy mire számítson, ha Kína érdekeivel ellentétes politika erőltetésével próbálkozna.

A csaknem háromezer képviselő előtt Li Ko-csiang üzent is Trumpnak, hogy kiállnak a globalizáció vívmányai mellett, és visszautasítják a protekcionizmus valamennyi válfaját. Trump még a kampányában munkahelyek millióinak ellopásával vádolta meg Kínát, büntetőtarifával megfenyegetve az onnan érkező termékeket. Azóta viszont nem tett lépéseket ebben az irányban.

A CBS beszámolója szerint Li Ko-csiang teátrális felszólalásában a legnagyobb tapsot azzal váltotta ki, amikor bejelentette, hogy felfüggeszti a tartományok közötti mobiltelefonos roamingtarifák alkalmazását. Felhívta a figyelmet az emelkedő államadósság és a levegőszennyezés veszélyeire is. A maastrichtiakhoz hasonló célokat is megfogalmazott, azaz idén is 3 százalék alatt tartja a GDP-arányos államháztartási hiányt, ami 345 milliárd dolláros lyukat jelent. A foglalkoztatási mutatókat javítják – üzente Li Ko-csiang –, a tavalyi tízmillió után az idén 11 millió új munkahelyet teremtenek. A 6,5 százalékos növekedés ennyit tesz reálisan lehetővé.

A cél, hogy valamennyi kínai családban legyen legalább egy kenyérkereső. Ezt nem lesz egyszerű elérni, ha épp a legnagyobb foglalkoztató, maga az állam hajt végre jelentős leépítéseket az olyan hatalmas munkaerő-igényű ágazatokban, mint a bányászat és az acélipar. A veszteséges működést azonban Peking nem hajlandó hosszú távon finanszírozni – tette világossá a kormányfő.

Külföldi tudósítók azt a következtetést vonták le mind a beszédből, mind a körítésből, hogy Kína egyrészt világos üzenetet küld Washingtonnak arról, mit vár el az új vezetéstől, valamint azt, hogy Peking tökéletesen tisztában van a gazdaság problémáival, és konfliktusok felvállalásával is kész tenni a felszámolásuk érdekében. Elemzők szerint ez tükröződhetett az emelkedő részvényárfolyamokban.