Több mint 34 milliárd eurónyi támogatásról állapodott meg a 2014–2020-as időszakra az Európai Bizottság a magyar kormánnyal, ami a szükséges önerővel 12 ezermilliárd forintos fejlesztés Magyarország számára. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kormányhatározatba foglalt terve szerint március 31-ig a teljes forráskeretet elérhetővé kell tenni a pályázók számára.
Alig több mint két héttel a határidő lejárta előtt a fejlesztési irányokat rögzítő tíz operatív program közül ötnél a számláló már elérte a 100 százalékot, ezek a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a közigazgatás és közszolgáltatás (Köfop, 109 százalék), a terület- és településfejlesztés (TOP, 103), a környezet és energiahatékonyság (Kehop, 101), az integrált közlekedésfejlesztés (IKOP, 100), illetve a rászoruló személyek támogatása (RSZTOP, 100). Abban az esetben léphető túl a 100 százalék, amikor a programok mögött nemcsak európai uniós forrás áll, hanem a tagországi túlvállalás lehetőségével élve, a magyar költségvetés kockázatára és terhére kiegészítő állami forrást is bevonnak.
A márciusi hajrá után 2018 tavasza lehet a következő mérföldkő, mivel deklarált cél, hogy addigra be kell fejeződnie a forráslekötésnek, azaz minden pályázaton nyertest kívánnak hirdetni. Tavaly 1987 milliárd forint jutott el a győztes pályázókhoz, ez az összeg idén Lázár János szerint akár 2700-2800 milliárd forint is lehet.
Nagyot kell hajráznia a Nemzetgazdasági Minisztériumnak az általa koordinált Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programmal (Ginop). A 2720 milliárd forintnyi pályázati pénzt felölelő fejlesztési terület forrásainak még csak a 89 százaléka érhető el, így jelentősen hozzájárul ahhoz az 533 milliárd forinthoz, amennyi támogatást még meg kell hirdetnie a kormánynak a cél eléréséhez. A Ginop öt fókuszponton át hivatott erősíteni a magyar gazdaságot, ezek a munkahelyteremtés, a versenyképesség növelése, a kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzése, az integrált infokommunikáció és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságszerkezet.
A nagyobb összegű programok közül egyedül a közlekedésfejlesztési érte el már tavaly is a 100 százalékot, ami azért is volt egyszerűbb feladat, mert négy pályázati felhívás felölelte az 1200 milliárd forintos keret 92 százalékát. A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) közúti fejlesztésére 315 milliárd forint jut, a vasúti és vízi elérhetőség javítására 459 milliárd. Emellett Közép-Magyarországon 211 milliárd forint, a vidéki régiókban pedig 119 milliárd fordítható a fenntartható városi közlekedésre és elővárosi vasútra. A forrásokat az állami beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., a közútkezelő, a vasúttársaságok és a projektgazda önkormányzatok hívhatják le.
