A kormány az Európai Bizottság 2016. november 4-i határozatára és az Európai Bíróság március 24-i végzésére reagálva tegnap benyújtotta azt törvénytervezetet, amely szerint az eddigi 5,3 százalék helyett idén január 1. és május 31. között 0 százalék lesz a reklámadó mértéke, majd június elsejétől 9 százalékra emelkedik az adóteher. (A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint Brüsszel is elfogadhatja a törvénymódosítást.)
A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei fenntartják eddigi álláspontjukat, hogy a reklámadót meg kell szüntetni, mert nem csak az iparágra káros, hanem a teljes magyar gazdaságra is, mint ahogyan ezt korábban az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya is alátámasztotta. A kormány intézkedése ugyanis véleményük szerint ellehetetleníti a piaci keretek között Magyarországon működő médiavállalatokat.
A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei véleménye szerint a kormány ezzel a lépéssel teljes mértékben megfosztja a hazai kommunikációs iparágat a növekedési lehetőségeitől, sőt életképességüket is veszélyezteti, ugyanakkor a globális szereplők számára további versenyelőnyt biztosít. A 2016-os reklámköltési adatok alapján látható, hogy egyedül az online hirdetési piac tudott 9 százalék feletti növekedést felmutatni, míg az összes többi kommunikációs csatorna 9 százalék alatti növekedést realizált.
A PWC 2016-ban elkészített reklámgazdasági hatástanulmányából jól látható, hogy a hazai egy főre jutó reklámköltések elmaradnak akár a régiós, akár a vizsgált 28 ország átlagától. A szövetségek számára érthetetlen a kormány javaslata, különös tekintettel arra, hogy a tanulmány világosan rámutatott, hogy a reklám nagyban hozzájárul az ország gazdasági teljesítőképességéhez.
Kigazdálkodhatatlan az adóteher
A 9 százalékos reklámadó egyértelműen kigazdálkodhatatlan a magyar médiavállalatok számára, így ez az intézkedés vagy mesterséges áremelkedést idézne elő, amelyet egyértelműen a termékeket és szolgáltatásokat hirdető vállalatok fognak megfizetni, amely így végső soron a fogyasztókat is érinteni fogja; vagy az elsősorban nem állami hirdetési bevételekből hanem a még piaci alapon létező média vállalatok ellehetetlenüléséhez vezetne.
A szövetségek nem csak a kommunikációs iparág számára tartják elfogadhatatlannak az intézkedést, hanem teljességgel érthetetlennek tartják, hogy a kormányzat a saját gazdaságpolitikai céljával szemben az bevezetésével gerjesztő hatást vált ki. Az MRSZ és társszövetségei ismételten kérik a kormányt a szakmai egyeztetésre, és magyarázatot várnak a 9 százalékos adókulcs mértékére vonatkozóan.
Magyar Reklámszövetség
Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség
Helyi Rádiók Országos Egyesülete
Interactive Advertising Bureau Hungary
Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete
Magyar Lapkiadók Egyesülete
MRSZ OOH Tagozat
Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége
Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete
Magyar Marketing Szövetség
Professzionális Piackutatók Társasága
-->
