Magyar gazdaság

Magyarországi beruházások: komoly pluszra lenne szükség

Tavaly a GDP-hez mért beruházási mutató Magyarországon 17,8 százalékos volt, ami az európai mezőnyben a gyengébbek közé tartozik, ráadásul 2005 óta a legrosszabb magyar mutató. Ha az idén 3,7 százalékkal nő a GDP, akkor legalább 17 százalékos beruházásbővülés kellene, hogy a mutató 20 százalék fölé kerüljön - vélekedett a K&H elemzője.

Tavaly kiábrándító eredményt ért el Magyarország: a beruházások 20 százalékkal estek vissza az előző évhez képest. A beruházások GDP-hez mért aránya 2016-ban 17,8 százalékos volt, ez pedig európai szinten is gyenge eredménynek számít - értékelte az Eurostat pár napja publikált beruházási adatait és a magyar eredményeket Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

20 százalék alatt nem jó lenni

Az európai országok közül Magyarországnál csak néhány ország ért el rosszabb eredményt, például az Egyesült Királyság vagy Olaszország, ahol 17-17 százalékos volt a beruházások aránya a GDP-n belül. Európában Görögország szerepelt a legrosszabbul, ott alig több mint 11 százalékos volt a GDP-arányos beruházási mutató. A régiós országok közül Lengyelország 18,5 százalékot produkált, ami alig haladja meg a magyar értéket.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"]Kép: Lang Róbert Kép: Lang Róbert[/caption]

„A 20 százalék alatti GDP-hez mért beruházási hányad gyengének számít, ebben az esetben ugyanis még az amortizáció sem jön vissza” - mondta Németh Dávid. A többi régiós ország jobban áll: Szlovákia 20,2, Románia közel 23, Csehország pedig közel 25 százalékot ért el, ami a magyarországinál jóval nagyobb beruházási kedvre utal, egyben meghaladják a 19,7 százalékos uniós átlagot.

A szakember azt is elmondta, hogy Magyarország tavalyi 17,8 százalékos eredménye több mint egy évtizedes távlatban a legrosszabb magyar adat. 2005 és 2008 között évente 23-24 százalék között volt a beruházások GDP-hez mért aránya. A válság legdurvább éveiben 2009-ben és 2010-ben is 20 százalék felett volt a mutató, majd 2011-ben és 2012-ben valamivel 20 százalék alá került. Ezt követően az uniós forrásoknak köszönhetően javulást volt: 2013-tól 2015-ig 21-22 százalékos szinten mozgott a GDP-hez mért beruházási index.

A gyatra tavalyi beruházási teljesítmény egyébként nem jelentett meglepetést, mert 2016 valamennyi negyedévében visszaesés volt, legutóbb 2015 végén nőttek a beruházások az előző év azonos időszakához képest. A beruházások az uniós források hiánya miatt zuhantak tavaly, az EU-pénzeken alapuló fejlesztések többsége 2015-ben kifutott, az újak pedig nem kezdődtek el.

Javulás jöhet

A szakember azt mondta, az idén számottevő javulás várható a beruházások terén. Egyrészt a tavalyi beruházási adatok eleve nagyon gyengék, így a bázishatás miatt a 2017-es adatok jobbak lesznek, másrészt a beáramló uniós forrásokra támaszkodó fejlesztések is sorra beindulnak. Segítheti a beruházások bővülését az is, hogy mind a lakosság, mind a vállalatok eladósodottsági szintje alacsony a régión belül, azaz a hitelből történő beruházások növelésére is van tér.

Németh Dávid az idén 3,7 százalékos GDP-növekedésre számít. Ennek fényében ahhoz, hogy a magyarországi beruházási hányad 20 százalék fölé kerüljön, legalább 17 százalékos növekedést kell elérni a beruházásoknál.

gazdasági növekedés beruházások Elemzői vélemények makrogazdaság K&H Németh Dávid
Kapcsolódó cikkek