Tavaly 1,77 milliárd forint volt a szerencsejáték-felügyeleti bírságok összege, ebből 1,5 milliárd forintot engedély nélküli online szerencsejáték-szervezéssel összefüggésben szabott ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – közölte a Világgazdaság érdeklődésére a hatóság.
A szerencsejáték-szervezésről szóló törvény alapján 2014-től rendeli el a az érintett internetes oldalak elérhetetlenné tételét, jelenleg 459 doménnév szerepel a blokkolt honlapok listáján. Közülük a tavaly október után indult eljárásoknál 89 esetben azok szervezői is fel vannak tüntetve. Ez annak a változásnak tudható be, hogy a hivatal nyilvános adatbázisában már nemcsak a blokkolt honlap elnevezése szerepel, hanem – amennyiben az megállapítható – az érintett portálon tiltott szerencsejáték-szervezést megvalósító szervezet neve, illetve az ehhez használt fizetési számlaszámot is közlik.
Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt, azaz a honlapok blokkolását a NAV 365 napra rendeli el, ez idő alatt az elektronikus adathoz, vagyis az adott honlaphoz egyáltalán nem lehet hozzáférni. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy az adóhivatal a blokkolást elrendelő határozatot hirdetményi úton közli, 15 napig közzétéve a honlapján. Miután ez letelik, a jogerős határozatot továbbítja az adóhivatal a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH), amely a blokkolást szervezi és ellenőrzi. Mindez internetes sportfogadási oldalakat éppúgy érint, mint online kaszinókat, ezekkel a szankciókkal sújtották a hatóságok a széles körben ismert Bwint vagy a Poker Starst is, előbbi az Electra Works Limited, utóbbi pedig a Rational Gaming Europe Limited érdekeltségébe tartozik.
A hazai szabályozási környezet nemzetközi viszonylatban is vita tárgya volt. Maciej Szpunar uniós főtanácsnok indítványát április elején ismertette az luxembourgi székhelyű bírósága. A tanácsnok szerint az online szerencsejáték engedélyek odaítélésének magyar szabályozása 2014. július 15. előtt megsértette a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét, az új szabályozás rendezte ugyan a helyzetet, de továbbra sem átlátható. Ez azt feltételezi, hogy az online szerencsejáték piacáról kiszorult külföldi szereplőknek talán lehet még keresnivalójuk Magyarországon, de mindenképpen sokéves pereskedésre számíthatnak.
[caption id="" align="alignleft" width="931"]
Fotó: MW[/caption]A luxembourgi vizsgálattal szemben az is megállapítható, hogy a tiltás ellenére az érintett játékszervezők 95 százaléka nem vonult ki a magyar piacról. Több jelentős szereplő jelenleg is hirdeti magát, mások ugyan nem hirdetnek, de továbbra is elérhetők, és új befizetéseket is elfogadnak. Szakértők szerint az illegális szerencsejáték-szervezés leginkább azért aggályos, mert nincsenek biztonságban a játékosok befizetései, előfordulhat, hogy nem fizetnek ki, és nincs lehetőség panaszra. Emellett az érintett cégek nem fizetnek semmilyen játék- vagy forgalmi adót, a regisztrációs rendszer és a szűrés hiányosságai kiskorúakat is veszélyeztetnek. Továbbá tőkeállományuk nem feltétlenül fedezi a játékosok összesített számlaegyenlegeit, nem átlátható a működésük és a tulajdonosi hátterük.
