Többet keresünk és többnek is érezzük

Idén márciusban a bruttó átlagkereset 298 300 forint volt, 12,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2017. január–márciusban a bruttó átlagkereset 281 900 forint volt. Az év első három hónapjában a bruttó és a nettó keresetek egyaránt 11,0 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett friss adatokból. (Hasonlóan magas növekedés volt februárban is.)

2017. márciusban: a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 298 300 forint volt. Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 198 400 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 206 300 forintra becsülhető. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 12,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Ez év január–márciusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 281 900 forint volt. A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (540 900 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (176 500 forint). A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 106 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 9400, illetve 8700 forint.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 187 400 forint volt. 2017-ben a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében emelkedett, befolyásolva a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 195 300 forintra becsülhető. A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 295 300 forint, a munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,5 százalék volt. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 11,0 százalékkal nőtt egy év alatt. A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,6 százalékos növekedése mellett a reálkereset 8,2 százalékkal emelkedett. A rendszeres bruttó (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek a bruttó átlagkereseteknél nagyobb mértékben, 11,5 százalékkal nőttek. A munkajövedelem 11,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Nem hagyott alább a bérnövekedési lendület

Derűsen indította a keresetstatisztika az első negyedévet, hiszen 11 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó keresetek egyaránt egy év leforgása alatt az első három hónapban – írta Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.A bérnövekedési ütem több tényező együttesének köszönhetően érte el ezt a lendületet: a munkaerőpiac feszesedésének következtében már tavaly elindult egy tempós – reál – béremelkedés, majd azt követően a minimálbér 15 százalékkal, illetve a garantált szakmai bérminimum 25 százalékkal való emelése már csak olaj volt a tűzre, hogy a bérdinamika tempója még magasabb fokozatba kapcsoljon. „Összességében úgy látjuk, hogy idén kitarthat a bérnövekedési ütem tempója, éves átlagban meghaladhatja 10 százalékot, míg az átlagos infláció elérheti a 2,5 százalékot, így reálértelemben 7-8 százalék közötti keresetnövekedést láthatunk idén. Az erősödő belső keresletnek az lesz a következménye, hogy az infláció jövőre még tovább gyorsulhat és az átlagos áremelkedés üteme 3,5 százalék lehet. A feszes munkaerőpiac, a stabilan növekvő bérek és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalom abba az irányba mutatnak, hogy idén a GDP növekedés gerincét a háztartások fogyasztása adhatja” – véli az elemző.