Egyre jelentősebb a szolgáltatásokra fordított kiadások aránya
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentésében Nagy Ágnes és Kóczián Balázs neve alatt megjelent írásban az áll, hogy hazánkban a válságot megelőzően emelkedett a szolgáltatások hozzáadott értéken belüli aránya, ám 2008-at követően enyhén mérséklődött. Jelenleg a piaci szolgáltatások hozzáadott értéken belüli súlya meghaladja a 47 százalékot, ami elmarad az eurózóna átlagától, a visegrádi országok átlagához azonban hasonlóan alakul. A szolgáltatások arányának csökkenésével párhuzamosan a mezőgazdaság súlya érdemben nem változott, míg az ipar hozzáadott értéken belüli aránya emelkedett, ami elsősorban a járműipar felfutó termelésével magyarázható az elmúlt években.
A szolgáltatói szektor szerepének emelkedésével együtt a lakossági fogyasztáson belül is egyre jelentősebbé vált a szolgáltatásokra költött kiadások aránya, ami a 2000-es években kezdett fokozatosan emelkedni. Nemzetközi összehasonlításban hazánkban a szolgáltatások fogyasztása elmarad az eurózónától, ám kismértékben meghaladja régiós versenytársaink átlagát. A szolgáltatások fogyasztáson belüli súlya stabilan alakult az elmúlt években, s a válság e fogyasztási kiadásokat érintette legkevésbé, szemben az áruk fogyasztására költött kiadásokkal. Emellett a dinamikus bővülés következtében a szolgáltatások fogyasztása egyre nagyobb mértékben járult hozzá a lakossági fogyasztás növekedéséhez az elmúlt negyedévekben – derült ki az MNB-s szerzők kutatásából.
A szolgáltatások külkereskedelemben betöltött szerepét vizsgálva megállapítható, hogy a szolgáltatás-külkereskedelem kevésbé érzékeny a konjunktúraciklusok változására, mint az áru-külkereskedelem, mely a válság éveiben nagyobb visszaesést mutatott. Így a szolgáltatás-egyenleg javulásának a külkereskedelmi többlet növekedésében is meghatározó szerepe van – ezen belül a turizmust, szállítást és bérmunkát érdemes kiemelni. Magyarország külkereskedelmi egyenlegének többlete a GDP több mint 10 százalékát tette ki 2016 során, aminek több mint fele a szolgáltatások nettó exportjához kötődött. A szolgáltatásegyenleg többlete a válság előtt a GDP 1 százaléka közelében alakult, s 2009-et követően indult érdemi emelkedésnek.
A többlet magas szintjét döntően a turizmus, valamint a bérmunka magyarázza az MNB szakértői szerint. A többlet válság óta tartó emelkedését ugyanakkor elsősorban, a szállítás és a bérmunka mellett, számos kisebb ágazat — például a szellemi termékek használata, a szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások, továbbá az egyéb üzleti szolgáltatások — bővülése okozta. Hazánk szolgáltatásegyenlegének többlete jelentősen meghaladja a régiós országokban megfigyelt szintet, ami főként a turizmus magasabb egyenlegének köszönhető. Uniós összevetésben megfigyelhető, hogy a szolgáltatásegyenleg többlete a gazdasági fejlettséggel mérséklődik. Ebben szerepe lehet a nagyobb egy főre eső jövedelmű országokban jellemző magasabb árszínvonalnak is.
