Büntetnék a rosszul tervező költségvetési szerveket

Havonta kellene adatot szolgáltassanak az államkincstárnak a központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szervek a bevételeik és kiadásaik várható alakulásáról – derül ki az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletet módosító javaslatából. Az előrejelzést az adott hónap, valamint a tárgyév egésze bontásban kell megadni. Az adatszolgáltatásra kötelezett költségvetési szerveknek lényegében büntetést kellene fizetniük akkor, ha az október 10-ig, illetve december 10-ig leadott előrejelzésüknél három százalékkal nagyobb eltérés mutatkozik költségvetésükben. A befizetési kötelezettség mértéke az eltérés értékének és a fejezeti egyenleg értéke 3 százalékának különbözetének 3 százaléka, legfeljebb az érintett költségvetési fejezet tényleges összes éves kiadásának egy ezred része.

A jogszabály módosító szerint a kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervet befizetési kötelezettség terheli abban az esetben is, ha két egymást követő hónap előrejelzésében adott fejezetbe sorolt költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok összesített adatait tekintve a fejezeti egyenleg tárgyhónapra előre jelzett összege és azok tárgyhónapra elkészített időközi költségvetési jelentésben kimutatott, könyvelési adatokon alapuló tényleges teljesítése közötti eltérés abszolút értéke legalább a tényleges teljesítés abszolút értékének 3 százaléka. A befizetési kötelezettség mértéke az eltérés abszolút értékének és a fejezeti egyenleg abszolút értéke 3 százalékának különbözete abszolút értékének 1 százaléka.

Az előrejelzést első alkalommal 2017. szeptember 10-ig kellene teljesíteni. Befizetési kötelezettség első alkalommal a 2018. januári és februári hónapok tekintetében terhelheti a kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervet.

A jövőben a fejezeti stabilitási tartalék előirányzatokat október 1-jét megelőzően nem használhatnák fel a minisztériumok, illetve az adóhatóság, a statisztikai hivatal és a kutatási és innovációs hivatal – derül ki a kormány szóban forgó rendelettervezetéből. Az előirányzatok felhasználásának engedélyezéséről, fejezeten belüli és fejezetek közötti átcsoportosításáról pedig a nemzetgazdasági miniszter javaslatára dönthet a kormány, a fejezetek költségvetési folyamatainak értékelése alapján.

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos kormányrendeletet kiegészítenék egy olyan passzussal, amely feltételekhez kötné a beruházásokra és felújításokra megkötött visszterhes szerződések módosítását a megállapodásokban meghatározott ellenérték növelése céljából. Ennek megfelelően a költségek növelés akkor lenne lehetséges, ha az ellenértéket költségvetési támogatásból biztosítják, és a költségvetési támogatás felhasználását érintő jogszabály megváltozása miatt indokolt, vagy a kormány egyedi döntésében foglaltak végrehajtásával függ össze, illetve amennyiben a többletkiadást a szerződéses tevékenység tartalmának bővítése miatt indokolt.

Abban az esetben is növelhető egy elkezdett beruházás költségvetése, ha a növekmény nem éri el a szerződésben szereplő eredeti összeg 15 százalékát, és a módosítást kezdeményező fél alá tudja támasztani a többletköltségek piaci árnak történő megfelelését, vagy ha a szerződésben szereplő eredeti összeg 15 százalékát eléri vagy meghaladja, és igazságügyi szakértő alátámasztja a többletköltségek piaci árnak történő megfelelését. Az igazságügyi szakértő megbízásáról az államháztartásért felelős miniszter kellene gondoskodjon. Amennyiben a fizetési kötelezettség növekmény mértéke eléri a szerződésben szereplő eredeti összeg 30 százalékát, a szerződés módosítására nem kerülhet sor.