Gyorsabb növekedést vár a kormány
Miután a képviselők kedden döntöttek az összegző módosító indítványokról – így az idei költségvetés módosításához benyújtott összegző módosító indítványról is –, csütörtökön az Országgyűlés már el is fogadta a jövő évi költségvetést, valamint az idei büdzsé módosítását is. A parlament sorozatban harmadik alkalommal döntött a következő évi költségvetésről már a tavaszi ülésszakban. Ezzel kapcsolatban gyakran felmerülő kritika, hogy még a folyó év makrogazdasági folyamatairól sem lehet mindent tudni, nemhogy a következő éviről, őszre pedig akár el is avulhatnak a tavaszi költségvetés számai, amennyiben változik a gazdasági környezet.
Bő egy éve például még 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulált a kormány az idei évre – ezzel számolva fogadták el a 2017-es büdzsét is –, azonban már 4,1 százalékos GDP-növekedést várnak. Hasonlóan magas, 4,3 százalékos növekedéssel tervezték meg a jövő évi büdzsét is.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az idei költségvetés módosítására azért volt szükség, hogy az elmúlt időszakban meghozott kormányzati intézkedések gazdasági hatásait átvezessék, másrészt pedig azért, hogy számos szakpolitikai terület mellett a versenyképesség további erősítésére is többletforrásokat biztosítsanak. A tárca szerint a módosítások nem veszélyeztetik sem a 2,4 százalékos hiánycél teljesülését, sem a GDP-arányos államadósság év végére várható további csökkenését.
A tavaly benyújtott eredeti törvényjavaslathoz képest mostanra körülbelül 500 milliárd forinttal emelték az államháztartás központi alrendszerének bevételi és kiadási főösszegét is – 17867,7 milliárd és 19034,1 milliárd forintra –, míg az 1166,4 milliárd forintos hiányon nem változtattak. Az a tény, hogy a 2018-as költségvetéssel egy időben módosítani szükséges a 2017. évit, Csaba László, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora szerint önmagában mutatja, hogy a költségvetés túl korai elfogadása elháríthatatlan bizonytalanságok forrásává vált. A közgazdász a Világgazdaságnak hozzátette, hogy az idei évben nem történt semmi földrengésszerű, nem most törtek át a menekültek, nem omlott össze vagy szállt az egekbe az olajár, és nem tudjuk, milyen lesz a termés.
Csaba László szerint politikai szempontból vélhetőleg érdemes korán elkészíteni a büdzsét, hiszen 2018-ban választások lesznek. Ugyanakkor az jól látható, hogy mást igényel a gazdasági és a politikai ésszerűség. A gazdasági ésszerűség ugyanis azt kívánná, hogy mint minden törvény, úgy a költségvetés is legalább egy esztendőn át változatlan maradjon – fogalmazott a közgazdász.
Csaba László szerint a kiszámíthatóság – különösen a hosszabb távra szóló döntések, vagyis a reálberuházások szempontjából perdöntő – fontosabb az adószintnél is. Ezzel szemben a politika logikája a mindenkori helyzethez való gyors, rugalmas alkalmazkodást igényli, és a politikai mérlegelés ritkán jár szigorúbb költségvetési pozícióval. „Itt elengedünk egy kis tartozást, ott fölvállalunk valaki helyett egy beruházást, amott rájövünk, hogy ki mindenkinek van bérelmaradása” – sorolta az egyetemi tanár, aki szerint ez a döntési rend sem az átláthatóságot, sem a célzottságot, sem a szűkös eszközök hatékony hasznosítását nem szolgálja.
A Költségvetési Tanács azonban az idei módosítást és a jövő évi büdzsét is rendben találta, határozatukban a fegyelmezett gazdálkodás folytatására hívta fel a figyelmet, különösen a kiadási tételeket és a tartalékolást illetően.
