Tavaly fogadta el az Országgyűlés az új jövedéki törvényt, amely számos változást hoz a jövedéki szabályozásban. Az egyik legfontosabb egyszerűsítés, hogy a sokféle adóraktári engedély típus helyett az új szabályozás egyféle adóraktári engedélyt ismer, azonban jövedéki termék továbbra is adóraktárban állítható elő és tárolható az adófizetésig.
Új tevékenységként jelenik meg a borászati üzemengedéllyel rendelkező gazdálkodó, azaz a „kisüzemi bortermelő”, aki önállóan vagy más borászati üzemmel jogi és gazdasági kapcsolatban teljesíti a jogszabályban meghatározott feltételeket. A kisüzemi bortermelő bérmunkát, bértárolást nem végezhet és csak előzetes bejelentést követően szállíthat adófelfüggesztéssel csendes bort (szőlőbor) és palackos erjesztésű habzóbort más adóraktárnak – jelenti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A jövedéki ügyek – néhány kivételével – kizárólag elektronikusan intézhetők, azonban papír alapon is lehet intézni többek között:
- a magánfőző bejelentési kötelezettségét, valamint a párlat adójegy igénylését,
- külföldi személy jövedéki ügyét,
- hivatalból magánszeméllyel szemben indított és lefolytatott jövedéki ügyet (kivéve, ha az ügyfél elektronikus ügyintézést kér),
- a kizárólag bérfőzést végző adóraktár nyilvántartás-vezetését, adatszolgáltatását.
Lényeges változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a jövedéki kiskereskedő jövedéki terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be. Kivétel azonban az adóraktárból vagy kisüzemi bortermelőtől történő beszerzés, maximum 200 ezer forintig.
A jövedéki törvényben meghatározott esetekben változatlanul jövedéki biztosítékot kell nyújtani. A fix összegű jövedéki biztosíték mellett azonban megjelenik a változó összegű jövedéki biztosíték fogalma is. Ez kedvezmények alkalmazását is lehetővé teszi, ezáltal bizonyos feltételek teljesülése esetén az eredeti jövedéki biztosíték összege alacsonyabb lehet. További jelentős változás, hogy július 1-jétől az adóraktár engedélyeseknek napi bontásban kell adatot szolgáltatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.
