BUX 40,481.51
+2.48%
BUMIX 3,775.06
-0.29%
CETOP20 1,893.58
+2.19%
OTP 8,750
+3.94%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
+0.49%
ZWACK 18,200
-1.09%
0.00%
ANY 1,585
0.00%
RABA 1,110
+0.91%
0.00%
-0.76%
+1.27%
+1.43%
-1.17%
-7.24%
-1.12%
0.00%
+1.87%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,992
+2.75%
+0.13%
ALTEO 2,380
-0.83%
0.00%
-0.10%
EHEP 1,250
-4.94%
+2.52%
-0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.27%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
+0.75%
+3.16%
0.00%
-0.20%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
0.00%
NAP 1,240
-1.59%
+1.85%
+17.65%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

A kisgyerekeseket éri leginkább diszkrimináció

A kisgyerekeseket éri a leggyakrabban megkülönböztetés a munkaerőpiacon. Kutatások szerint a nők a túlterheltségre panaszkodnak, a munka és a gyereknevelés összeegyeztetését tartják a legnagyobb kihívásnak.

A kisgyerekeseket éri a leggyakrabban megkülönböztetés a munkaerőpiacon. Kutatások szerint a nők a túlterheltségre panaszkodnak, a munka és a gyereknevelés összeegyeztetését tartják a legnagyobb kihívásnak.

A gazdaságilag aktívak aránya tavaly a férfiak között 55 százalék volt, a nők között 13 százalékkal alacsonyabb, 42 százalékon állt – ez derül ki a KSH Mikrocenzus kutatásából. Öt év alatt, 2011 óta mind a férfiak, mind a nők munkaerőpiacon való részvételi aránya nőtt, a különbség a nemek aktivitásában alig változott. A felsőoktatásban is egyre több nő szerez diplomát. A felsőfokú végzettséggel rendelkező nők aránya 2011 óta 18 százalékról 22 százalékra emelkedett – közölte a KSH.

Forrás: AFP

Az Európai Unió országai között Svédországban a legkisebb a különbség a nők és férfiak foglalkoztatottsága között, alig 3 százalékos. A svéd nők 74,5 százaléka dolgozik, a svéd férfiak foglalkoztatása pedig 77,5 százalékon áll. A PwC OECD-tagállamokat vizsgáló tanulmánya szerint, ha a magyarországi női foglalkoztatottság elérné a svéd szintet, az a GDP 9 százalékos növekedését eredményezné, és ha a nemek közti bérkülönbség is megszűnne, a női keresetek 18 százalékkal nőnének Magyarországon.

A magyar családmodell megkívánja a két keresőt, így egy átlagos magyar nőnek természetes, hogy a munka területén is teljesítenie kell. A Jobline felmérése szerint a nők 84 százaléka már találkozott diszkriminációval munkahelykeresés során. A Coca-Cola Magyarország és a Kód Kft. közös kutatása pedig azt írja, a kisgyermekes nők hátrányos munkahelyi megkülönböztetése a nők 58 százalékát érinti. Minden második nő szerint kisgyerekesként nagyon nehéz munkát találni.

Annak ellenére, hogy törvénytelen rákérdezni, a munkáltatók addig csűrik-csavarják a kérdéseket az állásinterjún, amíg ki nem derül, hogy az illetőnek van-e gyereke – tudtuk meg a reprezentatív felmérésből.

A fiatal korosztály, a 18–29 éves nők kevésbé félnek attól, hogy ha gyermeket vállalnak, nehezebben találnak állást, egy százas skálán 52-es nehézségűnek értékelték ezt. A 30–39 évesek már jobban tartanak attól, hogy nehézségeik adódnak munkahelykeresés során, ha már van gyermekük. A leginkább pedig a 40–49 évesek tartanak attól, hogy gyerekvállalás után nem tudnak visszatérni a munkaerőpiacra. A munkahely elvesztésétől való félelem a nőknél a 100-as skálán 75 pontot kapott.

Összességében a Jobline elemzése szerint a nők többsége panaszkodott arra, hogy fáradt és túlterhelt. A 20-as éveikben járók a „hétvégézéssel” küzdenek. A 18–29 éves korosztály 54 százalékára nagyon jellemző, hogy a hét végén vagy ünnepnapokon is dolgozik, a harmincasok közt ez az arány 35, a negyveneseknél 30 százalékos. Míg az 1980 előtt születettek 68 százaléka tapasztalt valamilyen előítéletet, addig az utánuk következő Y generáció tagjainál ez az arány már 50 százalékra csökkent. Tehát előítéletek továbbra is vannak, de a változás elindult.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek