Közélet

Több gyerek születik, mint az elmúlt évtizedben

Több gyerek születik, mint az elmúlt évtizedben bármikor, de még mindig nehezebben és később születnek meg az első gyerekek Magyarországon. Nagy lemaradást kell behozni és a fejlett világra általánosan jellemző kultúraváltással kell szembemenni ahhoz, hogy tovább növekedjen a gyermekvállalási kedv.

A 2011. évi, történelmi mélypontot jelentő, mintegy 88 ezres születésszámot követően, 2015-ben már 91 690 gyermek jött világra, 2016-ban pedig a növekedés dinamikája is felgyorsult, a születésszám 1,5 százalékkal nőtt, és a 93 100 újszülött az elmúlt hét év legmagasabb születésszámát jelentette. A teljes termékenységi arányszám is húszéves csúcsot döntött 1,49-es értékével.

A népességfogyás megállítására Magyarország világviszonylatban is rengeteget költ. Csak Luxemburgban és Írországban költ családtámogatásra többet az állam, mint nálunk. „Az elmúlt években megnövekedett, életszerűbbé és rugalmasabbá vált a családtámogatási rendszer Magyarországon – mondta Makay Zsuzsanna, a Népességtudományi Kutatóintézet demográfusa. – Eközben a felméréseink azt mutatják, hogy még az érintettek sem ismerik eléggé a lehetőségeiket, és nehezen igazodnak ki a különféle támogatások között.”

Fiatalon is érték a család

A fiatalok körében folytatott kutatásból az derült ki, hogy leginkább a boldog párkapcsolat hiánya hátráltatja a gyermekvállalást hazánkban. A fiatalok nehezebben találnak párt maguknak, ez a legnagyobb gondjuk, de több félelmük van a családalapítás kapcsán, például az, hogy nem lesz saját lakásuk és jó keresetük ahhoz, hogy megfelelő körülmények között neveljék fel a gyerekeket. Mindeközben úgy érzik: boldogságot jelent a gyermek és érték a család.

Makay Zsuzsanna szerint nagyon fontos, hogy a fiatalok még mindig viszonylag sok gyereket akarnak. Ez azt jelenti, hogy a fiatalok szemében fontos érték a gyerek. Németországban például már több mint 20 százalék azon nők aránya, akik egyáltalán nem akarnak és nem is terveznek gyereket.

„Amíg a szándék megvan, addig lehet családpolitikai programokban, különféle támogatásokkal tovább ösztönözni a gyermekvállalást – mondta Makay Zsuzsanna. – Amikor már a szándék is hiányzik, sokkal nehezebb, szinte megfordíthatatlan a helyzet, amivel már több európai országban szembesülniük kell a kormányoknak. Elkedvetlenítő körülmény viszont, hogy a kívánt 1,7 gyerekből csak 1,4 születik meg.”

Házaspárból, élettársból is több van

Igaz, az elmúlt pár évben már lassul ez a tendencia, de a statisztikai adatok is azt jelzik, hogy az elmúlt 15 évben a népességszám csökkenése mellett a családok száma is visszaesett, méghozzá nagyobb mértékben, mint a lakosság lélekszáma.

Makay Zsuzsanna azt mondta: ma a családok kevesebb mint kétharmada házaspáros család, tíz évvel korábban még közel háromnegyede, 1990-ben pedig 80 százaléka volt az. Az élettársi kapcsolaton alapuló családok száma tíz év alatt a másfélszeresére, az elmúlt húsz évben pedig több mint háromszorosára emelkedett. Megfigyelhető eközben az a tendencia is, hogy újra divat a házasság. Igaz, idősebbek lettek a házasulandók. Az első házasságukra lépők átlagéletkora 1990 óta mindkét nem esetében mintegy nyolc évvel emelkedett. Míg 1990-ben a nők 20 százaléka és a férfiak 26 százaléka harmincéves vagy idősebb korában házasodott először, addig 2013-ban már a nők 54 százalékára és a férfiak 70 százalékára vonatkozik ez.

„A számok azt tanúsítják, hogy minél hamarabb születik meg az első gyerek, annál hamarabb jön a második, ezért veszélyes, hogy egyre későbbi korban alakulnak stabil párkapcsolatok, és a házasságkötési életkor is kitolódik – mondta Makay Zsuzsanna. – Ha 32-35 évesen, vagy még később jön az első baba, jóval kisebb az esélye a másodiknak és további gyerekeknek. Nagyon erősen él egyébként a felfogás hazánkban, hogy a kétgyermekes család az ideális, ez a berögzült családkép, a harmadik gyerek nehezebb döntés. Sokan pedig az első vállalásáról is lekésnek. 1994-ben a 40–44 éves nők 8 százaléka volt gyermektelen, ma már 13 százalékuk. Az 1975-ben született nők esetében már 16-18 százalék lesz ez az arányszám, 26 százalékuknak pedig csak egy gyereke van ennyi idősen, ami ugyancsak összefügg a döntés halogatásával.”

Húszéves csúcson a házasságkötés

A házasságkötések száma az ezredfordulót követő években szűk határok között ingadozott, inkább stagnált, 2006 és 2010 között viszont jelentősen, ötödével visszaesett. 2015-ben 19, 2016-ban pedig újabb 12 százalékkal több esküvőt tartottak, mint egy évvel korábban. Ennek eredményeként az 1996 óta eltelt időszakon belül 2016-ban anyakönyvezték a legtöbb, 51 800 házasságot. Abból, hogy egyre több házasságot kötnek, a kutatók arra következtetnek, hogy gyereket is többen szeretnének.

„2010 óta 46 százalékkal nőtt a házasságkötések száma, és az emelkedés nem is lassú, évek óta dinamikus – mondta Makay Zsuzsanna. – Mivel a megkérdezett fiatalok egyértelműen úgy nyilatkoznak, hogy jobb, ha egy gyerek házasságba érkezik, feltételezhető, hogy a gyermekvállalásra is hatással lesz, hogy ennyivel több házasságot kötnek. A statisztika is azt mutatja, hogy házasságba több gyerek érkezik, tehát ebből is azt valószínűsítjük, hogy ez a folyamat a gyermekvállalásra is kedvező hatással lesz majd.”

A fejekben erősen él a hagyomány

Az, hogy később születik meg az első gyerek, és hogy kevesebb gyerek születik, egész Európában jellemző. A termékenység mindenütt csökkent az elmúlt évtizedekben. A különbség az, hogy Magyarországon a rendszerváltás után ez a folyamat sokkal gyorsabban zajlott, mint máshol.

„Azokban az országokban, ahol lassabb volt ez a folyamat, jobban fel tudtak készülni rá, és a társadalmi normák is jobban követték a magatartásformák változását – mondta Makay Zsuzsanna. – Nálunk még mindig kevésbé elfogadott, hogy élettársi kapcsolatba szülessen gyerek, hogy egy nő egyedül vállaljon gyereket, hogy albérletbe szülessen meg az első gyerek, és a legtöbb nő minél tovább akar otthon maradni a kisgyerekével. Nagyon sok tradíció és korábbról berögzült szokás is akadályozza azt, hogy a megváltozott körülmények között bátrabbak legyenek ebben a döntésben a fiatalok. A kutatásainkból az is kiderül, hogy a magyar családok maximalistábban állnak a gyereknevelés kérdéséhez. Ideális körülményeket akarnak az első gyerek születéséhez is. Több áldozatot hoznak a saját életük rovására, a korábbi életformájukat készségesebben feladják, mint, mondjuk, a francia vagy a német szülők. Ez pedig ugyancsak gátolja a több gyerek vállalását, mert ha lazában, kevesebb elvárással mennének bele ebbe a helyzetbe, korábban és több gyerekre vállalkozhatnának.”

Instabil kapcsolatban kevesebb a gyerek

A születésszám, az egészség, a mentális egészség szempontjából, de gazdasági szempontból is sokkal jobb lenne, ha nagyobb értéke volna a párkapcsolatoknak. Ez az élettársi kapcsolatokra is vonatkozik, ugyanis kutatások bizonyítják, hogy azok még bomlékonyabbak, mint a házasságok.

Az instabil kapcsolatok pedig Makay Zsuzsanna szerint nem kedveznek a termékenységnek, mert könnyebben felbomlanak, hiszen kisebb bennük az elköteleződés és a biztonság, ami a gyermekvállalás halogatásával és gyakran annak meghiúsulásával jár.

A klasszikus családmodellben – a számok azt mutatják – több gyermek születik. Nálunk a párkapcsolatok törékenysége okoz problémát, a házasság is nagy valószínűséggel bomlik fel, az élettársi kapcsolat pedig még ennél is gyakrabban és hamarabb. Ez pedig rontja a gyermekvállalási álmok megvalósulásának esélyét.

Tényleg a jövő múlik rajta

A KSH legfrissebb adatai szerint a népesség életkor szerinti összetételében folytatódott a már hosszabb ideje tapasztalt szerkezeti változás. Gyorsul a népesség elöregedése. A 60 éves és annál idősebb lakosok száma és aránya először 1992-ben haladta meg a 0–14 éves gyermekkorú népességét. 2017. január 1-jén száz gyermekre 129 időskorú – 65 éves és annál idősebb – lakos jutott.

A Népességtudományi Kutatóintézet 2015-ös népességprognózisa szerint 2060-ra várhatóan közel kétmillió fővel csökken, 7,9 millió fő körül alakul Magyarország lélekszáma, a 65 év felettiek számaránya pedig megközelíti majd az egyharmadot.

„1980-ban fordult elő utoljára hazánkban, hogy több születés volt, mint halálozás – mondta Makay Zsuzsanna. – Ahhoz, hogy ez a tendencia megforduljon, évente 30 ezerrel több gyereknek kellene születnie, ami szinte elérhetetlennek tűnik. Pedig valóban minden ezen múlik. Ha kevesebb gyerek születik, azzal jár, hogy az aktív korú népesség csökken. Ez a gazdaság, az egészségügyi rendszer, az állami nyugdíjrendszer számára biztosan komoly teher lesz, és olyan társadalmi változásokat is magával hoz, amelyeket ma még nem is tudunk előre megjósolni.”

Emelkedő családi adókedvezmények

A kormány tovább emeli a családi adókedvezmény mértékét, ennek „középpontjába a kétgyermekes családokat állítják” – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Családok budapesti világtalálkozóján, ahol ismertette a kormány előző napi ülésén elfogadott, a gyermekvállalást ösztönző akciótervet. A kormány döntése szerint a jelzáloghitellel rendelkező családok a harmadik és további gyermekek esetén egy-egy millió forintot leírhatnak a tartozásukból, az állam át fogja tőlük vállalni. A program részeként a diákhitel-tartozással rendelkező fiatal nőknek két gyermek esetén a tartozás 50 százalékát, három vagy több gyermek esetén a teljes adósságot elengedik. A diplomás gyed időtartamát kitolják egy évvel, így a gyermek kétéves koráig meghosszabbodik az egyetemisták esetében is. Bejelentette: a külföldön tartózkodó vagy ott élő magyarok előtt is „óvatosan” megnyitják a családtámogatási rendszert, jövőre már ők is kaphatnak a gyermek születése után anyasági támogatást, és az egész Kárpát-medencében jegyezhetnek babakötvényt is.

Harminc felett bátrabban vállalnak gyermeket, mint huszonévesen

A világtörténelemben most először történt meg az, hogy a harmincas nőknek több gyerekük született, mint a huszonéveseknek. Az Egyesült Államokban 28 évre tolódott ki az először szülő nők átlagéletkora.

A 30–34 éves korosztályban 102,6 szülés jutott ezer főre, a 25–29 éveseknél ez az adat 101,9 szülés. Nem nagy a különbség, de most először nem a késő húszas éveikben lévő nők szülték a legtöbb gyereket az Egyesült Államokban, ahogyan az eddig jellemző volt. Magyarország is ehhez közelít. Jelenleg az első gyermek vállalásának átlagos kora az édesanyák esetében 28,2 év. Magyarországon a rendszerváltás óta nem volt példa az első gyermekvállalás átlagos korának csökkenésére, tehát ez a tendencia nálunk is megfigyelhető.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek