Magyarország nem állhatott fel a dobogóra
Nem vagyunk a dobogón
Az idei első negyedévben az ötödik leggyorsabb gazdasági növekedést produkálta Magyarország az Európai Unióban – derült ki az Eurostat részletes GDP-adataiból. A tavalyi év utolsó három hónapjához képest 1,3 százalékkal nőtt a magyar gazdaság a szezonálisan kiigazított és naptárhatástól megtisztított adatok alapján, ennél jobb teljesítményt mutatott Litvánia, Szlovénia, Lettország és Románia. Szomszédunk negyedéves alapon 1,7 százalékos dinamikára volt képes. Az EU-s országok gazdasága átlagosan 0,6 százalék bővült.
Románia az éves alapú összevetésben is megnyerte a versenyt. A tavalyi év első három hónapjához képest 5,6 százalékkal nőtt a román gazdaság, amint a litván 4,1 százalékos növekedés követett. Észtország és Lettország egyaránt 4 százalékos bővülést tudhat maga mögött, amit a magyar–lengyel páros követ. Mindkét ország gazdasága 3,8 százalékkal nőtt. Az uniós átlag 2,1 százalék lett.
A KSH szerdán közölte, hogy az előzetes becslésnél kissé gyorsabban, 4,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság az első negyedévben a tavaly január és március közötti időszakhoz képest a nyers adatok szerint. Az Eurostat által használt kiigazított számok ennél alacsonyabbak.
Mire számíthatunk?
„Az erős évkezdés után a második negyedévben – bázishatás és egyéb átmeneti tényezők miatt – némi lassulás következhet, de így is minden adott ahhoz, hogy 4 százalék közelében legyen az idei GDP-bővülés” – mondta a Világgazdaságnak Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója.
A szakértő szerint ha nem történik drasztikus változás a világban, jövőre is hasonló tempóval düböröghet a magyar gazdaság, de még 2019-re is maradhat némi tartalék. A „belső motorok” (lakossági fogyasztás, beruházások) felpörgetése egyelőre nem veszélyezteti a külső egyensúlyt, amiben az EU-forrásoknak jelentős szerepük van – hangsúlyozta Forián-Szabó.
A válság előtti helyzethez képest – amikor a külső eladósodás adta az extra „üzemanyagot” – ez sokkal szerencsésebb helyzet, de már nagyon aktuális lenne azon gondolkodni, hogy az EU-transzferek elapadását követően milyen stratégiával tudnánk közeledni Nyugat-Európához – vélekedett a Pioneer szakértője.
