Itt lehet a legjobban keresni Magyarországon

Májusban is folytatódott a dinamikus béremelkedés Magyarországon: a KSH adatai szerint a bruttó átlagkereset 296 100 forint volt, 12,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A növekedésre a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékos emelése, valamint a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő kereset-rendezések voltak hatással.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 196 900 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 204 700 forintra becsülhető. „Az elmúlt hónapokban olyan erős bérnövekedés volt, amire az elmúlt 15 évben nem volt példa” – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1 aktuális csatornán. Úgy vélte, a következő években csökkenhet vagy meg is szűnhet a hazai bérek régiós lemaradása, miközben a bérekre rakódó terhek és a társasági adó mérséklődése a vállalatok költségeit is csökkenti.

Horváth András, a Takarékbank közgazdásza rámutatott, hogy az inflációval korrigált béremelkedés, vagyis a reálbér-növekedés 10,6 százalék volt. A versenyszféra rendszeres bérnövekedése 11,9 százalékra lassult az előző havi 12,5 százalék után. A közszféra rendszeres bérei kiugró ütemben gyorsulnak, immár 18,2 százalékkal emelkedtek. A KSH közölte, a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 108 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 9000, illetve 8600 forint.

A prémiumokat, jutalmakat és más egyszeri kifizetéseket nem számolva a vállalkozásoknál 11,8 százalékkal nőttek a havi rendszeres jövedelmek, míg a prémiumok átlagos összege 4,8 százalékkal alacsonyabb volt, mint tavaly májusban. A költségvetési szférában viszont 21,9 százalékkal emelkedtek az egyszeri kifizetések, de ezzel együtt is 15,0 százalékkal emelkedtek a rendszeres kifizetések.

Az iparban foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 9,9 százalékos éves emelkedéssel 321 ezer forintra nőtt, az építőipari 224 ezer forintos átlagkereset 10,7 százalékos emelkedést jelent tavaly májushoz viszonyítva. A szálláshely szolgáltatás, vendéglátás terén alkalmazottak átlagbér 12,3 százalékkal 190 ezer forintra nőtt.

Továbbra is a pénzügyi, biztosítási szektorban voltak a legmagasabb átlagkeresetek 513 ezer forinttal, ami 7,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az állami szektorban a közigazgatásban és a védelem terén 18,0 százalékkal emelkedtek a keresetek és elérték a 367 ezer forintot, míg az oktatásban és az egészségügyben 294, illetve 277 ezer forint volt az átlagbér 9,4, illetve 22,3 százalékkal több a tavaly májusinál.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megjegyezte:

a májusi statisztika enyhe negatív meglepetést okozott, de az adat továbbra is több mint kedvező. A munkaerő iránti kereslet eközben tovább emelkedett. A keresetek emelkedésének lassulása elsősorban szezonális hatásokkal magyarázható, melyek a nem havi rendszerességű fizetések alakulását befolyásolják. Idén májusban a nem rendszeres keresetek 2,2 százalékkal nőttek, míg áprilisban 21,3 százalékkal.

Nemzetgazdasági szinten 86,8 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma egy év alatt, ugyanakkor 46,6 ezerrel csökkent a közfoglalkoztatottak száma, az elsődleges munkaerőpiacon tehát még jelentősebb növekedés ment végbe, azaz egyre feszesebb a munkaerőpiac – mutatott rá Virovácz Péter.

Ugyanakkor ez a bérnyomás még mindig nem jelent meg a fogyasztási vagy az inflációs adatokban. Mivel hasonlóan magas bérnövekedéssel lehet számolni az év hátralévő részében is, a fő kérdés továbbra is az, hogy vajon mikor épül be ez a költségsokk az árakba.

A Takarékbank várakozása szerint idén 13 százalék körüli mértékben nőhetnek a bérek, amit a szakemberhiány is hajt. Az általuk prognosztizált 2,3 százalékos éves infláció mellett 10 százalékot meghaladó reálbér-növekedés lehet idén. Ennél akár még nagyobb béremelkedés is lehet szerintük, mert az egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is tükröznek. E közben Több ágazatban folyatódik az életpályamodellek bevezetése, illetve a turizmusban és a kiskereskedelemben már 240 ezer forintos bérminimumról zajlanak a tárgyalások.