Magyarországot is beleértve, Európa-szerte forró téma a migráció. Egy szír vállalkozás miért választja befektetési célpontként mégis hazánkat?
A migrációs és menekültügyi politikának semmi köze egy nemzetközi befektetőcsoport döntéséhez. Egyrészt személyes oka van, a férjem, Bassam S. Ghraoui üzleti kapcsolatai révén 1991 óta kötődünk ehhez az országhoz. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét is átvehette 2008-ban, miután elterjesztette Szíriában a Heller–Forgó-féle száraz erőművi hűtőrendszert. Szír-magyar kettős állampolgárok vagyunk, Damaszkusz után Budapest a második otthonunk. Ez párosul a vonzó befektetési lehetőséggel, amely a kedvező pénzügyi és adózási feltételeknek tudható be. A döntésünk olyan szempontból aligha meglepő, hogy hasonló okokból egyre több német és francia vállalat is itt épít gyárat.
Ezek szerint más térségbeli kiindulópont, akár Bécs vagy Pozsony szóba sem került?
Négy-öt közép-európai fővárost azért tüzetesen megvizsgáltunk, de a már felsorolt tényezőkön túl az elhelyezkedés és az időjárás is Budapest mellett szólt. A Ghraoui az egyik legősibb damaszkuszi kereskedőcsalád, 1805-ben alapította meg vállalkozását, azóta bőven kijutott a tündöklésből és a bukásból is. Hosszú út vezetett a cukortól, a kávén és a teán át a csokoládégyártásig, a vállalat több aranykort élt meg története során, ezeknek az államosítás, az ipari cégek elkobzása, illetve legutóbb a 2011-ben kitört polgárháború vetett véget. Azért jöttünk ide, hogy a Ghraoui márka újjászületésével Magyarország felkerüljön a luxuscsokoládé-ipar térképére.
Hogy állnak a 7,6 milliárd forintos hatvani csokoládégyár előkészületei, amelyhez az állam is hozzájárul 1,5 milliárddal?
A tervek már elkészültek, a kivitelezési munkálatoknak is nekilátunk októberig, egy évre rá pedig indulhat a termelés első fázisa. De addig sem ülünk a babérjainkon, a sikeres próbaüzemet követően Csepelen kezdtük meg az átmeneti gyártást, innen látjuk el leendő üzleteinket.
Mi a csepeli bázis szerepe?
Ez egy jóval kisebb beruházás, mint a hatvani: itt 2000 négyzetméteren dolgozik 65 ember, de szeptember végére eléri a százat is a munkavállalók száma. Ezzel szemben Hatvanban 12 ezer négyzetméteren hozunk létre 540 új munkahelyet, de már most azt látjuk, hogy öt-hat éven belül akár meg is duplázhatjuk ezt a létszámot.
Milyen fázisnál tart a munkaerő-felvétel?
Folyamatosan bővülünk, az oktatást, a képzést egy hónapja kezdtük el Csepelen. Meglehetősen széles a paletta, fizikai és szellemi munkát végző kollégákat, valamint az üzletben dolgozó eladókat is keresünk. Ha az édesiparban önmagában nem elég hívogató feladat töltelékek, masszák, kézi bevonatok készítése, mi ehhez annyit tudunk hozzátenni, hogy nálunk a világ legfinomabb csokoládéi és egyéb édességei születnek meg kétszáz éves recept alapján, a legszigorúbb titoktartási és biztonsági előírások mellett.
A magyar kereslet meglehetősen szűkös, hazánk lényegében a startmező a külpiacok felé?
Nem túlzás ezt állítani, hiszen a Magyarországon gyártandó évi 1000 tonnányi prémiumcsokoládé 95 százalékát, mintegy 200 millió euró értékben, valóban exportra szánjuk. Az Andrássy úti butik szeptemberben nyit, ezt követően november végén nyitunk Párizsban, majd Berlinben. Az a tervünk, hogy a következő öt évben további negyven boltot adunk át, először főleg Európára összpontosítva, de a Közel-Kelet és Kína is fontos célpont.
Bruno Moinard tervezte a budapesti üzletüket. Miért ragaszkodtak hozzá?
Azért, mert ő ma a dizájn Picassója, a luxus pedig a tökéletességben rejlik. Nemcsak Franciaországban, hanem az egész világon ismert és elismert belsőépítész, díszlettervező, illusztrátor és festő, többek között a Cartier ékszermárkának 350 boltot tervezett, de ő alakította ki a londoni Four Seasons Hotel belső dizájnját is. Úgy ítéljük meg, tökéletes összhangot teremt Damaszkusz és Budapest között. A gondolkodásmódja egyezik a miénkkel: a családi vállalkozásunk mögött csak ötven százalékban áll gazdasági érdek, a másik ötven százalék a csokoládé szeretete mellett a hagyományokról és a lélekről szól.
