Lendületben az uniós forráselosztás

A 2014–2020-as európai uniós fejlesztési időszak során már több mint 116 250 pályázat érkezett be közel 10 770 milliárd forintos támogatási igénnyel – állapítható meg a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszerben (FAIR) rögzített adatokból. Ezek közül az irányító hatóság több mint 42 600 esetet bírált el pozitívan, a már megítélt EU-s támogatás összege pedig együttesen megközelíti az 5520 milliárd forintot. Az eljárásrend szerinti lekérdezésből az is kiderült, hogy csaknem

39 200 esetben a szerződést is aláírták 5690 milliárdnyi forrásról, több mint 30 430 győztes pályázó számlájára pedig már a pénz is megérkezett mintegy 2670 milliárd forint értékben.

Ha a mezőgazdasági beruházásokat is egy kalap alá vesszük a többi fejlesztési területtel, akkor a Vidékfejlesztési program (VP) iránt tapasztalható a legnagyobb érdeklődés, hiszen több mint 74 910 beérkezett pályázat látható a FAIR-ben. Összegszerűen viszont nem a VP az éllovas a maga közel 1710 milliárd forintos támogatói igényével, e tekintetben megelőzi a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) 2650 milliárdja mellett az Integrált közlekedésfejlesztési operatív program (IKOP) is 1770 milliárd forinttal.

A már folyósított fejlesztési források terén is a Ginop vezeti a rangsort 759 milliárd forinttal, utána következik a Terület- és településfejlesztési operatív program (TOP) 509 milliárddal, majd az IKOP 479 milliárd forinttal.

Nagyságrendileg 12 ezermilliárd forintnyi fejlesztési támogatás áll Magyarország rendelkezésére a 2014–2020-as ciklusban. Ám visszatérő probléma, hogy a visszatérítendő támogatások közel sem olyan kelendők, mint a vissza nem térítendők, noha az tulajdonképpen olcsó hitel. Csepreghy Nándor szerint ennek az az oka, hogy a magyar vállalkozók okosak és leleményesek, a rendszerváltás óta eltelt 28 évben megtanultak a semmiből várat építeni. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese úgy látja: bár a hazai cégek sokszor lehetetlen helyzeteket is képesek megoldani, ennek a mentalitásnak a következménye, hogy amíg van „ingyenpénz”, addig nem lépnek még az olcsó pénz felé sem. Mint mondta, nem azt szeretnék elérni, hogy az egyikről hirtelen álljanak át a másikra, de az arányok mindenképp váljanak kiegyenlítettebbekké, ami a magyar gazdaság szempontjából is egészségesebb lenne. A 2007–2013-as ciklus legnagyobb hibája az volt, hogy olyan cégek kaptak pénzt, amelyek saját erőből képtelenek voltak nyereséget termelni, ehhez képest a 2014–2020-as időszakban nem önmagában a profitabilitás a cél, hanem az, hogy lerövidüljön egy-egy nagy beruházás megtérülési ideje.

Hétszázmilliárddal túlléphetők az uniós források

A kormány 700 milliárd forint túllépést engedélyezett az uniós források felhasználásában. A Miniszterelnökség az MTI érdeklődésére közölte, hogy az eredeti előirányzat 618,445 milliárd forint volt, a túllépésre pedig azért van szükség, hogy Magyarország hatékonyan, más tagállamokhoz képest gyorsabban használja fel e forrásokat. Lehetnek olyan fejlesztések, amelyek meghiúsulnak, és az ezekhez kötődő forrásokhoz csak akkor jut hozzá később az ország, ha erre a helyzetre már most felkészül. Számolnak továbbá azokkal az uniós szabályoknak megfelelő fejlesztésekkel is, amelyeket a jövőben a hazai költségvetés helyett az uniós forrásokra lehet majd elszámolni – írja a Miniszterelnökség. Mivel az uniós és hazai forrásból megvalósuló fejlesztések is jelentősen befolyásolják az ország gazdasági növekedését, fontos, hogy állandó likviditásuk legyen e költségvetési soroknak.