Minimálisan csökkent a GDP-arányos államadósság a második negyedévben: a ráta 74 százalékon alakult az első negyedéves 74,3 százalék után, és már most minimálisan alacsonyabb, mint a tavalyi év végén. Az adósság 26 706 milliárd forint volt a negyedév végén. Szintén kedvező, hogy egy-két éve nemcsak a bruttó, hanem az államháztartás nettó tartozása is csökkenő trendben mozog, és a második negyedév végén a GDP 62,7 százalékát tette ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint.
Az államadósság csökkenését támogatja, hogy az államnak a második negyedévben nem volt szüksége hitelre. A nettó finanszírozási képessége a GDP 0,3 százalékát tette ki (51 milliárd forint), ami feszes gazdálkodásra vall. Az adósság folyó áron számított növekedéséhez a tranzakciók 305 milliárd forinttal járultak hozzá, amit a devizaadósság leértékelődése 49 milliárd forinttal mérsékelt.
Eszközoldalon ugrásszerűen növekedtek az egyéb pénzügyi eszközök, azon belül is elsősorban az Európai Unióval szembeni követelések és a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott kereskedelmi hitelek és előlegek – közölte az MNB. Ez annyit jelent, hogy felfutott az EU-források kifizetése, de saját forrásból. Ugyancsak emelkedett – bár jóval kisebb mértékben – a központi kormányzat által nyújtott hitelállomány. Ezt részben ellensúlyozta a jegybanknál és a hitelintézeteknél elhelyezett betétállomány jelentős csökkenése.
A kötelezettségek terén – az előző negyedévhez hasonlóan – tranzakcióból fakadóan erőteljesen növekedett a hosszú lejáratú értékpapírállomány, a fő hitelezők ebben a negyedévben elsősorban a háztartások és az önkormányzatok voltak. Tranzakcióból fakadóan tovább apadt viszont a külföldiek által tartott államkötvények állománya. A rövid lejáratú értékpapírok esetében egyedül a hitelintézetek részéről mutatkozott erőteljesebb kereslet, a többi szektor esetében inkább a nettó értékesítés volt a jellemző.
Elemzők arra számítanak, hogy a 4 százalékhoz közeli idei GDP-növekedés és a felfutó infláció együttesen tovább csökkenti az államadósságot az év végére. Ugyanakkor, ha az Eximbankot végül az államháztartáson belülre kell számolni, az 1,5-2,3 százalékponttal dobhatja meg az adósságrátát. Ez azonban végső soron az adósság csökkenő trendjén nem fog változtatni, mindössze az adósság szintjén – hiszen ebben az esetben visszamenőleg az előző éveket is felfelé kell korrigálni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.