Az előrejelzések szerint a következő években jó eséllyel teljesíti Magyarország az euró bevezetéséhez szükséges konvergenciakritériumokat. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azonban úgy nyilatkozott korábban a Világgazdaságnak: „Magyarország jelenleg nem tervezi, hogy megfigyelői státust kérjen az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácskozásaira.” Az NGM és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelzései egyébként arra utalnak, hogy a „valós konvergencia”, vagyis az EU-s gazdasági fejlettség megközelítésekor jöhet szóba az euró bevezetése Magyarországon.
Az euróövezethez való csatlakozással könnyebb lehet a tőke szabad mozgása, a tranzakciós költségek csökkennek, ez pedig segítheti a növekedését. A forint megtartásának is vannak előnyei, az önálló monetáris és árfolyampolitika, illetve mellékhatásként a magasabb inflációnak köszönhetően gyorsabb lehet államadósság állományának leépítése is.
Most fiskális és monetáris eszközök is rendelkezésre állnak az államadósság csökkentésére, igaz, az MNB csak közvetetten befolyásolhatja a piacot. Az euróövezethez való csatlakozással viszont a monetáris eszközök átkerülnek az Európai Központi Bankhoz (EKB) – mondta a Világgazdaság kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Mivel a válság utáni évek nulla körüli inflációja már a múlté, így akár az elinflálása is szóba kerülhet.
Az EKB és az MNB alacsony inflációs célja (2, illetve 3 százalék) viszont csupán kismértékű javulást eredményezhet az adósságrátában. Mivel a forintnak magasabb az inflációs célja, mint az eurónak, kalkulációkat végeztünk, amiből kiderült, hogy mennyit nyerünk azzal, ha forintot használunk és nem eurót. A Világgazdaság számításai szerint az 1 százalékponttal magasabb tíz év alatt 2,6 százalékponttal járulhat hozzá az adósságráta csökkenéséhez. Elméleti kalkulációnk szerint 2016-ban 74,1 százalék helyett 74,6 százalék lett volna az államadósság mértéke, míg az idén a jegybank által várt 73,2 százalék helyett 74,2 százalék lenne a GDP-arányos államadósság euróinflációval számolva.
Lényeges, hogy számításaink során fix GDP-növekedéssel és fix inflációval kalkuláltunk, illetve az adósságállomány nominális változatlanságát feltételeztük. Ezek azonban a valóságban mozgó adatok, amelyek alakítása csak részben múlik a belső hatásokon és a kormányzati intézkedéseken, vagyis kicsi az esélye, hogy pontosan a fentieknek megfelelően alakulnak a számok.
Nagy Márton az euróbevezetés további feltételeiről beszélt
Nagy Márton, az MNB alelnöke szerint a maastrichti kritériumok mellett további feltételeket kell teljesítenie Magyarországnak ahhoz, hogy sikeresen csatlakozhasson az euróövezethez. A vásárlóerő-standardban számított egy főre eső GDP-nek és bérszintnek el kell érnie az euróövezeti átlag legalább 90 százalékát. A pénzügyi szektor teljes eszköz/GDP mutatója esetében ugyanilyen mértékű konvergencia szükséges. A Magyarország és az euróövezet közötti gazdasági ciklusok és hitelciklusok közötti korrelációnak 70 százalék fölött kell lennie. A kis- és középvállalkozások munkatermelékenységének el kell érnie a nagyvállalati szint 50 százalékát. A munkanélküliségi rátának 4, az aktivitási rátának 65 százalék közelében kell alakulnia. A bankrendszer versenyképességi indexének meg kell közelítenie az eurózóna átlagát, amelynek feltétele a magas költséghatékonyság, az alacsony hitelkamatmarzsok és a minőségi, könnyen hozzáférhető pénzügyi szolgáltatások megléte. A hosszú távú strukturális deficitnek nulla körüli szinten kell lennie, az államadósságnak pedig GDP-arányosan 50 százalékra kell mérséklődnie.
