Magyarországon nőtt a második leggyorsabban az egy órára jutó bérköltség az egész Európai Unióban – derült ki az Eurostat második negyedéves adataiból. A 13 százalékos bérköltség-emelkedésünket csak Románia múlta felül, ott 18,6 százalékos növekedést mértek április és június között az előző év azonos időszakához képest. A dobogó harmadik lépcsőfokára Csehország állhatott fel, ahol 11,1 százalékos növekedést mértek. A bérköltségek növekedését döntően a keresetek emelkedése adja, s nem az adójellegű változások.
Alapvetően a kelet-közép-európai régió vezeti a bérköltségek emelkedését az egész EU-ban, de a balti államokban is dinamikusan nőnek a fizetések, ami azt jelzi, hogy a bérkonvergencia egyre erősebbé válik az idén, az EU egészében ugyanis mindössze 2,2 százalékos a növekedés. Igaz, ez is kétéves csúcsnak felel meg uniós szinten, ugyanakkor a fejlett országokban alacsonyabb az egyébként is jóval magasabb fizetések növekedési üteme.
A magyarországi jelentős bérköltség-növekedést az magyarázza, hogy a minimálbért idén 15, a garantált bérminimumot pedig 25 százalékkal emelte a kormány. A növekedéshez hozzájárul az is, hogy a munkaerőhiány számos szektorban – nem csak a legkisebb bér körüli kategóriákban – egyre jobban sújtja a vállalatokat, így jelentős béremelést kényszerít ki. A versenyszférában már több mint 48 ezer dolgozót tudnának felvenni azonnal, ami komoly fejtörést okoz a vállalatoknak – s a meglévő munkaerő megtartása is egyre nagyobb gondot jelent.
A bérek növekedésének árnyoldala azonban az, hogy ezzel párhuzamosan nem nő ilyen gyorsan a termelékenység, sőt a legtöbb indikátor azt mutatja, hogy ebben Magyarország nem mutat semmiféle felzárkózást. Mindennek tükrében pedig a bérköltség tartós és gyors növekedése versenyképességi áldozattal járhat, ha a termelékenység nem fogja követni a keresetek növekedését.
