Magyar gazdaság

Megszólalt az MNB a magyar eurócsatlakozásról

Új konvergencia-kritériumokat kell felállítani a jelenlegi maastrichti szabályok mellett, mielőtt Magyarország csatlakozik az eurózónához – mondta szerdán egy lengyelországi eseményen a Reutersnek Nagy Márton, az MNB alelnöke.

Új feltételek kellenek

A jelenlegi maastrichti kritériumok teljesítése nem elégséges ahhoz, hogy egy ország sikeresen bevezesse az eurót – mondta az MNB alelnöke a krynicai gazdasági fórumon. A magyar jegybankár szerint új konvergencia-kritériumokat kell bevezetni és teljesíteni, mielőtt Magyarország csatlakozik az eurózónához.

Nagy Márton szerint a vásárlóerő-standardban számított egy főre eső GDP-nek és bérszintnek egyaránt el kell érnie az euroövezeti átlag legalább 90 százalékát. A pénzügyi szektor teljes eszköz/GDP mutatója esetében ugyanilyen mértékű konvergencia szüksége.

Magas korreláció

Az MNB alelnöke úgy látja, hogy a gazdasági ciklusok közötti korrelációnak 70 százalék fölött kell lennie. A hitelciklusok esetében ugyanilyen mértékű korreláció szüksége. Arra is szükség van, hogy a kis- és középvállalkozások munkatermelékenységének el kell érnie a nagyvállalati szint 50 százalékát. 

Forrás: AFP

A munkanélküliségi ráta 4 százalék, az aktivitási ráta 65 százalék közelében kell, hogy alakuljon, alacsony változékonyság mellett – mondta Nagy, aki szerint kiemelt figyelmet kell fordítani a fiatalkori csökkentésére. Az oktatási rendszernek biztosítania kell a stratégiailag kiemelt gazdasági ágazatok igényeinek megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő képzését. Jól diverzifikált exportstruktúra kell, magas hozzáadott-értékű és versenyképes termékekkel.

A bankrendszer versenyképességi indexének meg kell közelítenie az eurozóna átlagát, amelynek feltétele a magas költséghatékonyság, az alacsony hitelkamatmarzsok és a minőségi, könnyen hozzáférhető pénzügyi szolgáltatások megléte

– emelte ki Nagy Márton. Úgy vélte, a monetáris unióban a szuverén monetáris politika, a bankunióban pedig a szuverén prudenciális felügyelet hiányában más, effektív anticiklikus gazdaságpolitikai eszközök megléte szükséges.

Nem sietünk

Mint a Világgazdaság a napokban megírta, Románia latolgatja az euró bevezetését, egy lépést a csehek is tettek, ők megfigyelői státuszt szeretnének. A nemzetgazdasági tárca azt közölte lapunkkal, hogy Magyarország nem kér ilyen státuszt.

A cseh miniszterelnök szerint Prágának elemi érdeke, hogy szoros figyelemmel kövesse az euróövezeten belüli fejleményeket, nehogy olyan döntések szülessenek, amelyek közvetlen hatással lesznek az országra anélkül, hogy bármilyen befolyása lett volna rá. A megfigyelői státusz gondolatát Csehország vetette fel ugyan, de szerinte minden euróövezeten kívüli uniós tagország számára megfontolandó.

Felzárkózna Magyarország

Érdeklődtünk a Nemzetgazdasági Minisztériumnál (NGM) is, hogy Magyarországot érdekli-e a megfigyelői státusz. Az NGM lapunk kérdésére tegnap közölte: „Magyarország jelenleg nem tervezi, hogy megfigyelői státuszt kérjen az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácskozásaira.” Megjegyezték ugyanakkor, hogy hazánk is részese annak a folyamatnak, amelyben az Európa jövőjéről szóló egyeztetések keretében a gazdasági és monetáris unió elmélyítésével kapcsolatos, tagállamok közötti érdemi eszmecsere zajlik. „Így a kormány folyamatosan figyelemmel kíséri az eurózóna jövőjére vonatkozóan formálódó elképzeléseket, véleményének kifejtésével hozzájárul a magyar érdekek érvényesítéséhez” – tették hozzá.

Korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium is azt közölte lapunkkal, hogy „az euró bevezetése akkor válhat időszerűvé, ha Magyarország gazdasági fejlettsége megközelíti az euróövezet országainak átlagát, tehát a tényleges konvergencia létrejön”. Most az EU-átlag 67 százalékát teljesítjük, vagyis ha gyorsan nő a magyar akkor esély lehet az MNB-elnök által jelzett időpontra, de a potenciális növekedési kilátásokat figyelembe véve inkább jó húsz-huszonöt évre lehet szükség ahhoz, hogy elérjük az EU-átlagot.

Nagy Márton szavai ezen nem sokat változtatnak, hiszen az eurózóna fejlettebb, mint az EU (az EU-átlag 106-107 százalékát hozzák), vagyis továbbra is kijelenthető, hogy Magyarország több évtizedre van még az eurótól, ha a kormányzat ragaszkodik a reálfelzárkózáshoz.

Az euró bevezetésének kérdést alábbi cikksorozatunkban jártuk körül:

https://www.vg.hu/velemeny/magyar-euro-hosszu-tavon-jo-de-nem-kell-elsietni-559832/

https://www.vg.hu/velemeny/az-eurobevezetes-szine-es-fonakja-2-561864/

https://www.vg.hu/velemeny/euro-gral-vagy-mumus-557654/

https://www.vg.hu/velemeny/magyar-euro-bun-vagy-hiba-552190/

Magyarország eurobevezetés eurózóna euró
Kapcsolódó cikkek