Mire van szükség ahhoz, hogy még versenyképesebbek legyünk?

A magyar gazdaság most felzárkózási szakaszban van, hat-hét éven keresztül 2 százalékponttal haladhatja meg a hazai fejlődés az Európai Unió GDP-növekedését – értékelte Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Világgazdasági Fórum (WEF) kedden megjelent versenyképességi rangsorát. A szigorú statisztika alapján nem reális Magyarország 60. helye, ennél előrébb is végezhetünk. A WEF módszertana azonban nagyjából kétharmados arányban egyéb, úgynevezett puha mutatókat vesz figyelembe, a good governance (jó kormányzás) alapelvéből kiindulva. Ehhez hozzátartoznak az állami szolgáltatások is, illetve ezek színvonala, ez lehetett az egyik olyan mutató, amelyben hazánk valamivel rosszabbul teljesíthetett.

A WEF indexében az állami szolgáltatásként nyújtott oktatás, egészségügy és bürokrácia jelentős súllyal szerepel, ezek ugyanis hozzájárulnak az egyes országok innovációs képességéhez és ezáltal közvetetten a termelékenységéhez is. A puha mutatók visszahúzzák hazánk versenyképességét, a kormányzat azonban felismerte, hogy ezeken keresztül lehet előrelépni. Persze nem a rangsorban való felfelé lépdelés a cél, hanem a termelékenység növelése az oktatás fejlesztésével, a biztonság növelése az egészségügy javításával és a cégalapítások ösztönzése a bürokrácia csökkentésével. „Most pont olyan szakaszba jutottunk, ahol ezek a területek többletforrást kapnak, ez optimizmusra ad okot” – tette hozzá Török Zoltán.

A következő években kitarthat a pozitív folyamat, így a kemény és a puha mutatók alapján is előrelépésre lehet számítani.

Érdemes röviden kitérni arra is, hogy az adóék csökkenése, illetve az adórendszer változása hogyan befolyásolja a WEF versenyképességi mutatóját. Az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésekor ugyanis nem történt látványos előrelépés a versenyképességben, így valószínűleg a következő évek járulékcsökkentése sem hoz látványos előrelépést. Ennek ellenére ez apránként meglátszik Magyarország versenyképességének fejlődésében, és szerves részét képezi hazánk felzárkózásának, végeredményben tehát a rangsorban való előrelépésünket is támogathatja az adóék fokozatos leépítése.

Kiugró javulást ért el Magyarország

A tavalyi zuhanás után idén nagyot javult a magyar versenyképesség a Világgazdasági Fórum (WEF) rangsora szerint. Hazánk kilenc helyet javított egy év alatt, és a világ 60. legversenyképesebb országa lett. „Ezzel az eredménnyel Magyarország újra felzárkózott a kelet-közép-európai régióhoz” – olvasható a Kopint-Tárki elemzésében. A visegrádi régiótól még elmarad hazánk, de a versenyképesség szerkezete közelít hozzá.

Az elmúlt évtized magyar eredményeivel összevetve kiugró a javulás, ez az eddigi legnagyobb – egy év alatt mért – előrelépés a listán, amely egyébként az egyik legismertebb versenyképességi értékelésnek számít világszerte – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A rangsor részletes adatairól szólva a tárcavezető kiemelte, hogy Magyarország teljesítménye a felmérés által vizsgált tizenkét terület közül nyolc helyen javult. A legnagyobb mértékű előrelépést, azaz 25 helyezésnyi javulást a pénz- és tőkepiacok fejlettsége tekintetében mérték, ebben meghatározó szerepet játszott egyebek között a devizahitelek korábbi forintosítása és az EU-s forrásokból finanszírozott kockázatitőke-programok kibővítése – jegyezte meg a nemzetgazdasági miniszter.

Szintén jelentős előrelépést mutat az innováció (18 helyezésnyi javulás) és a technológiai háttér (14 helyezésnyi előrelépés) területe is, ami a kormány kutatás-fejlesztést és innovációt ösztönző programjainak eredményességét, illetve a beszállítói hálózatok fejlesztésére irányuló törekvések sikerét is mutatja. A munkaerőpiac hatékonyságában elért kilencpozíciós javulásban fontos szerepet játszik a szociális hozzájárulási adó jelentős csökkentése – tette hozzá Varga Mihály.

A WEF azt is ismerteti, hogy van néhány olyan mutató, amelyben Magyarország továbbra a világon a legrosszabbak között van. Ezek közül a legsúlyosabb a kormányzati döntések során tapasztalt kontraszelekció, vagyis az, hogy néhány vállalat kivételes elbánásban részesül. Sok bírálat éri igazságszolgáltatásunkat, különösen, ha kormányzati döntés felett kell ítélkezni. Ezért sokan a korrupciót látják az ország egyik legfőbb problémájának, a politikusokba vetett bizalom is az egyik legrosszabb a világon. Az oktatásban is van elmaradás: európai viszonylatban magas az iskolát korán elhagyók aránya, és a tankötelezettség leszállítása sem tett jót az általános iskolázottsági szintnek.

Varga Mihály szerint az eredmények visszaigazolják, hogy a tavasz óta működő Nemzeti Versenyképességi Tanács jól mérte fel, melyek azok a területek és gazdasági javaslatok, amelyek rövid távon is képesek érdemben javítani az ország versenyképességén. A tanács javaslatára több olyan jogszabály-módosítást fogadott már el az Országgyűlés – emlékeztetett Varga Mihály –, amely az ország versenyképességének erősítését, az állami szolgáltatások javítását szolgálja.

Svájc a világ élén

Idén is Svájc (5,86 ponttal) lett a világ legversenyképesebb országa az Amerikai Egyesült Államok (5,85 pont) előtt – derül ki a Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexéből. A lista harmadik helyén Szingapúr (5,71) áll, ezután Hollandia (5,66 pont) és Németország (5,65) következik. A tavalyi évhez képest legtöbbet Ciprus javított (4,04-ról 4,3 pontra), a legnagyobb romlást Leshoto esetében tapasztalták (3,57 után 3,2 pont). Az Európai Unió tagállamai közül Lettország bukta a legnagyobbat 4,45 pontról 4,4-re rontva eredményét. A lista első harmadában főleg európai, észak-amerikai és kelet-ázsiai országok végeztek, a második harmadba a felzárkózó európai, latin-amerikai és eurázsiai országok kerültek be, míg az utolsó harmadot a fejlődő afrikai és közép-amerikai államok alkotják. | L. B.

https://www.vg.hu/velemeny/par-lepessel-beljebb-magyarorszag-javitott-versenykepessegi-rangsorban-2-627475/