A tőzsdén kereskedett alapok (ETF) sikereivel felmerült a kérdés: vajon a piaci kereskedelemben az algoritmusok hatékonyabbak-e, mint a portfóliómenedzserek. Brókercégek és bankok már a 2000-es évek eleje óta használnak algoritmusokat az ügyletek kiválasztásához, de a vagyonkezelők sokáig távol tartották magukat a technológiától.
A világ legnagyobb vagyonkezelője azonban taktikát váltott: a BlackRocknak már nemcsak a passzív, indexkövető alapjait, hanem egyre több aktív alapját is algoritmus kezeli. Laurence Fink vezérigazgató szerint a programok jobban teljesítenek bármilyen menedzsernél, a BlackRocknál csak negyven ember dolgozik a portfóliókon, a többi munkát szoftverek végzik.
Az algoritmus utasítások sorozata, amely alkalmas egy adott probléma megoldására. Az eljárás célja, hogy a programok minimális emberi beavatkozással vagy anélkül hozzanak döntést a piacokon. Több modellt, stratégiát követhetnek a szoftverek, a legegyszerűbb a „nagy ismétlésszámú kereskedés” (high-frequency trading – HFT), amely során az algoritmus nagyon alacsony kockázatú termékeket választ, csekély nyereséget vagy veszteséget könyvelve el, de olyan nagy mennyiségben végez ügyleteket rövid idő alatt, ami már számottevő profittal jár.
Annyira népszerű a módszer, hogy a Credit Suisse becslése szerint az elmúlt három évben az amerikai részvénypiaci ügyletek több mint fele HFT volt. A szoftvereknek tagadhatatlan előnyük az emberekhez képest a sebesség: villámgyorsan képesek felismerni és kihasználni a kínálkozó lehetőséget. Emellett sokkal olcsóbban dolgoznak, ráadásul az emberi hiba sem tényező a rendszerben.
A lapunk által megkérdezett szakértők szerint hiába hatékony a szoftver, nem lehet kiiktatni az embert a rendszerből.
A kereskedési algoritmusok már korábban is léteztek, csak nem volt meg a megfelelő számítási kapacitás a használatukhoz – mondta a Világgazdaságnak Duronelli Péter, az Aegon volt alapkezelője. Szerinte az algoritmusok legnagyobb előnye a gyorsaság mellett az, hogy képesek tanulni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a gazdaság mindig ciklikusan nő. Konjunktúra-időszakban jól teljesítenek a programok, ám dekonjunktúra vagy idején elakadhatnak.
Összességében úgy vélte: a szoftverek bizonyos körülmények között jobban dolgoznak, mint az ember, de az emberi kreativitást nem lehet kivenni a rendszerből. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az algoritmusok használatától nagymértékben lecsökkent a piaci volatilitás: az árfolyam-ingadozás már az elmúlt tíz évben is alacsonyabb volt, mint a korábbi tízben. Kiszámíthatóbb lesz az árfolyammozgás, ahogy uniformizálódik a piac – vélte, majd hozzátette: a kiszámíthatósággal az algoritmusok megváltoztatják a tőkepiac és az árfolyamok mozgási struktúráját.
Hasonló állásponton van Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. Szerinte rövid távon meggyőző eredményeket produkálnak ugyan az algoritmusok, de egyelőre nincs olyan szoftver, amely hosszú távon tudna reagálni a változásokra. Adott piaci környezetben ugyan jól működik a program, ám ha egy technikai, szabályozási változás történik, vagy más lesz a piaci hangulat, már elakad – szögezte le. Az elemző hangsúlyozta, nem is a kereskedési algoritmusok, hanem a blokklánc-technológia és a szoftverek együtt változtathatják meg a tőzsdei kereskedés teljes arculatát.
Zsiday Viktor, a Citadella Alapkezelő portfóliómenedzsere a Világgazdaságnak azt mondta: az algoritmus hatékonysága a kritériumrendszeren múlik, amelyet az ember határoz meg. „Úgy tudom, nincs olyan ETF, ahol a mesterséges intelligencia találja ki a saját módszerét; akármilyen sikeres, hatékony szoftvert készítünk, mindig ott áll mögötte az ember, aki meghatározza, hogy működjön. Ezek az elvek a korábbi kereskedési tapasztalatokon nyugszanak, tehát lesz időszak, amikor működnek, és lesz, amikor nem” – nyilatkozta a szakember. Véleménye szerint a szoftverek csak bikapiac esetén működnek jól, mert matematikai alapjaik miatt nem tudnak kellően shortolni.
