Egyre inkább megdőlni látszik a Phillips-görbe elmélete

A 2008–2009-es válság rámutatott a munkanélküliség és az infláció között fennálló feltételezett kapcsolattal foglalkozó elmélet problémáira. Első körben a kérdés az volt, hogy a válság alatt drasztikusan megugró munkanélküliség miért nem párosult deflációval. Most épp az ellenkezője a helyzet: a munkaerőpiacok a legtöbb országban szárnyalnak, miközben az infláció továbbra is rendkívül alacsony – mondta a Világgazdaság kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője.

A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi inflációs jelentésében egyebek mellett a Phillips-görbe válság utáni ellaposodását említi meg mint a monetáris politika és a reálgazdaság kapcsolatának meghatározó tényezőjét. A görbe ellaposodása egészen 2013-ig volt megfigyelhető, azóta pedig a klasszikus görbe rajzolódik ki az adatok alapján, sőt egyértelmű trend is megfigyelhető, miszerint az infláció növekszik, a munkanélküliség pedig csökken. Felmerül azonban a kérdés, hogy valóban a modell működik, vagy egyéb folyamatok miatt tűnik úgy, hogy visszatértünk a normális kerékvágásba.

Nem értek egyet azzal, hogy 2014 és 2016 között már kimutatható az összefüggés. A havi adatok alapján a munkanélküliség és a maginfláció között nincsen érdemi kapcsolat

– fejtette ki a véleményét Virovácz Péter.

Persze a görbe ellaposodása mindenképp megtörtént, erre azonban nem feltétlenül a reálgazdasági folyamatok adják a magyarázatot. „Könnyen lehet, hogy a munkanélküliség valójában nem is olyan alacsony, mint ahogy a hivatalos számok jelzik. Továbbra is jelentős kihasználatlan kapacitások lehetnek (például munkaórák tekintetében) a munkaerőpiacon, amit a közfoglalkoztatottak 150 ezer fő körüli száma is jelez” – tette hozzá az elemző.

Egy másik magyarázat az ellaposodásra a technológiai haladás, vagyis az élőmunka robotokkal való kiváltása. Az energiaárak tartós csökkenésének beépülése a maginflációba is egy magyarázat lehet, valamint a munkavállalók alkuerejének csökkenése, a szakszervezetek eltűnése is szerepet játszhat. Az online áruházak terjedése és az árak összehasonlíthatósága is kedvez az eddig megfigyelt folyamatoknak (ez mérsékelheti az inflációt).

Ha a felsorolt indokok miatt laposodott el a Phillips-görbe, akkor megdőlni látszik egy közgazdasági elmélet, amely eddig is gyenge lábakon állt

– hangsúlyozta Virovácz. Emiatt viszont a munkanélküliség jövőbeni csökkenésére sem lehet akkora hatása az infláció növekedésének, mint az elmélet alapján számítani lehet.

Persze a jövőbe tekinteni enélkül is érdemes. Az elemző szerint a munkanélküliség tartósan alacsony maradhat, valamivel 4 százalék alatt alakulhat. Ha viszont a nagy regionális különbségek mérséklődnek (a magas munkanélküliségű megyékben is csökken a ráta), akkor ehhez képest is jelentősen csökkenhet a mutató. Az infláció felfutását több tényező foghatja vissza a következő időszakban: a legnagyobb hatása az eurózóna alacsony inflációjának begyűrűző hatása lehet. A devizaárfolyam és az energiaárak alakulásának is jelentős a hatása, ehhez képest kevésbé számottevő a bérek emelkedése, illetve a belső strukturális változások. Magasabb inflációs környezetre akkor számíthatunk, ha az eurózóna árindexe is növekedésnek indul, ami legkorábban jövőre történhet meg.