Magyar gazdaság

Töretlen a szénhidrogén vonzereje

Várhatóan még az év vége előtt kihirdetik a most folyó szénhidrogén- és geotermikus koncessziós pályázat győzteseit. Bár a hazai olaj- és gáztermelés csökken, a vállalkozói érdeklődés töretlen.

K arácsony előtt kilenc szénhidrogén- és egy geotermikus koncesszió jogosultjait nevezheti meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a pályázat teljes sikere esetén. A pályázatokat szeptember 25-ig, illetve 26-ig kellett beadni, az elbírálásnak pedig kilencven napon belül meg kell történnie.

Az olaj- és gázkoncesszió Békéssámson, Drávapalkonya, Fedémes, Hatvan, Körösladány, Őrség, Somogybükkösd, Somogyvámos és Tab, a geotermikus pedig Gádoros térségére vonatkozik. Az egyetlen geotermikus koncesszió harmincöt évre, a szénhidrogén-kutatási pedig húsz évre szól. Mindkettő meghosszabbítható egy alkalommal, a koncesszió eredeti időtartamának legfeljebb a felével.

Magyarországon töretlen a szénhidrogén-bányászat vonzereje annak ellenére, hogy az érintett készletek apadnak, a termelés csökken, a kutatásokkal feltárt új tartalékok pedig nem pótolják az adott évben felhozott mennyiséget. Számottevő készleteink csak a nehezen hozzáférhető szerkezetekben lévő, úgynevezett nem hagyományos gázból vannak, és folyik is a bányászatuk, de a tevékenység Magyarországon gazdaságossági és műszaki szempontból még az áttörés előtt van. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal az ország hagyományos, kitermelhető olajkincsét tavaly 21,3 millió tonnára, a nem hagyományost 45,6 millió tonnára tette, ugyanezek a számok a földgáznál 80,9, illetve 1565,3 milliárd. (Az adatok a hagyományos olaj esetében kissé elmaradnak a 2015-östől, a hagyományos gáznál annál magasabbak, de nem a készletpótlás, hanem korrekciók miatt. A nem hagyományos készletek nem változtak.)

A vállalkozások derűlátását táplálhatják a nem hagyományos gáztermelés észak-amerikai sikerei (bár ott a gáz sokkal könnyebben hozzáférhető), továbbá hogy számol e gázzal az Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Terv napokban közzétett tervezete is. Mint fogalmaz: „Energiabiztonságunk garantálásában meghatározó szerepe lehet a hazai nem konvencionális kitermelésből származó földgáznak.” A dokumentum emlékeztet, hogy az országban jelentős a fosszilis energiahordozók termeléséhez és elosztásához szükséges ipar.

A területet leíró statisztikákból jól kiviláglik a tényleges, hagyományos szénhidrogén-termelés csökkenésének és az új lehetőségek keresésének kettőssége. Utóbbit tükrözi a szakmában alapított vállalkozások viszonylag nagy száma is, ami azért is érdekes, mert az említett cégeknek a torta viszonylag kis szelete jut, a nagyja a Mol Nyrt.-é. A Nemzeti Cégtár adatbázisa szerint 2014-ben hat új szénhidrogéncég született, az utána következőkben három-három, az idén pedig már hét. Közben persze rostálódtak is, így míg 2012-ben huszonegyen voltak (tehát a Mol nélkül), pillanatnyilag harmincegyen vannak. Együttesen 2012-ben 87 dolgozójuk volt, idén ősszel pedig 131.

Ám az együttes gazdasági mutatóik romlanak: míg 2012-ben még 68,5 milliárd forintos nettó árbevételt értek el, addig tavaly már csak 8,8 milliárdot. Az időszak elején 6 milliárdot tett ki az összesített mérleg szerinti eredményük, 2015-ben viszont csupán mínusz 25,5 milliárdot.

szénhidrogén
Kapcsolódó cikkek