EBRD: a várnál jobban nőhet a magyar gazdaság

Jelentősen javította a feltörekvő európai gazdaságok, köztük a magyar gazdaság növekedési ütemére adott előrejelzéseit kedden Londonban ismertetett átfogó őszi helyzetértékelésében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), elsősorban a vártnál erőteljesebb globális növekedési lendülettel és a feltörekvő gazdaságok kedvező finanszírozási kondícióival indokolva a felülvizsgálatot.

Az EBRD a magyar gazdaságban az idén 3,8 százalékos, jövőre 3,4 százalékos növekedést jósol új prognózisában, 0,8, illetve 0,4 százalékkal gyorsabbat az előző előrejelzésnél.

A bank az idén 3,3 százalékos, 2018-ban 3 százalékos átlagos növekedést vár működési országaiban a tavaly mért 1,9 százalékos növekedési átlag után. Az idei növekedési előrejelzést az EBRD a májusban közzétett előző becsléshez képest 0,9 százalékponttal, a jövő évi térségi prognózist 0,2 százalékponttal javította.

Keddi tanulmányában a bank közölte, hogy a negyedéves növekedési adatokat szolgáltató 36 EBRD-ország közül az idei év első felében 27 számolt be a gazdasági növekedés éves összevetésű gyorsulásáról. Az EBRD szerint ilyen széles bázisú térségi élénkülésre a bank tevékenységi területén 2010 óta nem volt példa.

A közép-európai és a balti EU-gazdaságokban az EBRD számításai szerint 4 százalékos lehetett az átlagos növekedési ütem 2017 első hat hónapjában a tavalyi azonos időszakban mért 2,8 százalékos éves növekedési átlag után.

A keddi térségi prognózis Magyarországról összeállított fejezete szerint a magyar gazdaság növekedési üteme 2017 első felében 3,6 százalékra gyorsult a tavalyi azonos időszakkal összehasonlítva, elsősorban az állami beruházások erőteljes fellendülésének és a magánszektor robusztus fogyasztásának hatására.

A beruházások 24 százalékkal emelkedtek éves összevetésben az idei első fél évben, és ennek hajtóereje az EU-folyósítások gyorsítása, valamint – az előző hét évben mért folyamatos visszaesés után – a hitelkihelyezések újbóli növekedése volt.

Az EBRD szerint e két tényező rövid távon továbbra is elősegíti a magyar gazdaság növekedését, és ehhez járulnak még a várható bérnövekedések, amelyekről az állami vállalatoknál és az autógyáraknál született megállapodások intézkednek. Emellett a minimálbér emelése és a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése is a növekedés hajtóerői között lesz.

Az európai feltörekvő térség és a magyar gazdaság robusztus növekedését más nagy londoni házak is jósolják.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics új negyedéves előrejelzésében közölte: az általa kidolgozott, GDP-súlyozással számolt összesített térségi gazdasági hangulatindex (ESI) alapján azt valószínűsíti, hogy a közép- és kelet-európai EU-térség hazai össztermékének éves növekedési üteme 4,5-5 százalék között lehetett a negyedik negyedév elején.

A ház szerint ugyanakkor a feltörekvő európai térség gazdaságainak növekedése valószínűleg a harmadik negyedévben tetőzött. A cég által használt előrejelzési modell – GDP Tracker – 2017 egészére 4 százalékos, jövőre 2,8 százalékos, 2019-re 2 százalékos növekedést valószínűsít a magyar gazdaságban.

A Capital Economics közgazdászai elismerték, hogy a következő két évre adott magyarországi növekedési prognózisuk a londoni konszenzusos előrejelzési sáv alsó szélén van. Hangsúlyozták azonban, hogy megítélésük szerint még ezek az ütemek is meghaladnák a magyar gazdaság növekedési potenciálját.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai nemrégiben a magyar gazdaság idei és jövő évi teljesítményére szóló előrejelzésüket egyaránt jelentősen emelték, és bár 2018-ban szintén a lendület valamelyes mérséklődésére számítanak, derűlátóbban ítélik meg a jövő évi kilátásokat, mint a Capital Economics elemzői.

A Morgan Stanley új prognózisa szerint a magyar GDP-érték az idén 3,8 százalékkal, 2018-ban 3,3 százalékkal bővül a cég által eddig valószínűsített 2,9, illetve 2,8 százalék helyett.

A felülvizsgálatot a Morgan Stanley elsősorban az ösztönző monetáris és költségvetési háttérrel, a javuló euróövezeti kilátásokkal, az EU-források gyorsuló lehívásával és a jelentős, eddig elfojtott fogyasztási potenciállal magyarázta.

A robusztus növekedési környezetben több londoni elemzőház is jegybanki kamatemelést jósolt 2018-ra vagy 2019-re Magyarországon.