A nagymértékű növekedés a vállalkozások kapacitásbővítő fejlesztéseinek, a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus forrásaiból finanszírozott projektekkel összefüggő munkálatoknak, valamint a lakás- és egyéb ingatlanberuházások élénkülésének köszönhető. 2017 első három negyedévében a beruházások 23 százalékkal bővültek az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz viszonyítva – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentésében.
A beruházások szezonálisan kiigazított volumene 3,5 százalékkal emelkedett 2017 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest. Az adatok szerint a beruházások volumene 18, ezen belül a gép- és berendezésberuházásoké 20, az építési beruházásoké 17 százalékkal növekedett 2017 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest.
Forrás: AFP
A beruházási teljesítmény közel hattizedét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 18, a több mint egytizedet realizáló költségvetési szerveknél 65 százalékos bővülés következett be. A beruházási aktivitás minden nemzetgazdasági ágban emelkedett, kivéve a víz- és hulladékgazdálkodást, ahol 9,6 százalékos a csökkenés. A nemzetgazdasági beruházások 30 százalékát képviselő feldolgozóipar fejlesztései – másfél éve tartó folyamatos expanzió folytatásaként – 14 százalékkal bővültek. A növekedéshez a legnagyobb mértékben a feldolgozóipari beruházások háromtizedét realizáló járműgyártás invesztíciói járultak hozzá. Jelentős bővülés következett be a villamos berendezések gyártásában és az elektronikai iparban is – áll a jelentésben.
A második legnagyobb beruházónak számító ingatlanügyletek beruházási volumene 19 százalékkal emelkedett, a lakásépítések és -felújítások mellett az üzleti célú ingatlanfejlesztésekben is növekedés valósult meg.
A fejlesztések alapján a harmadik legnagyobbnak számító szállítás, raktározás beruházásainak volumene szintén jelentős mértékben (11 százalékkal) nőtt. Az uniós forrásból finanszírozott autópálya-, autóút- és vasútépítések mellett a fuvarozással foglalkozó vállalkozások is növelték fejlesztéseiket.
A nagyrészt közösségi finanszírozású területeken – amelyek összesített részesedése megközelítette a beruházások egytizedét – átlagot meghaladó mértékben bővültek a beruházások, elsősorban az uniós forrásból történő fejlesztések következtében – írja a jelentés. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén megvalósult 51 százalékos növekedésben a középületek és közterületek felújításával, valamint a rend- és katasztrófavédelemmel kapcsolatos kiadások is szerepet játszottak. Az oktatásban 86, a humán-egészségügyi, szociális ellátásban 95 százalékkal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbi, alacsony bázist.
A jelentés kitér arra is, hogy a nemzetgazdaság kisebb súlyú területei közül a bányászat beruházásai a szénhidrogén-kutatással és -feltárással kapcsolatos tárgyidőszaki ráfordítások miatt háromszorosára emelkedtek. A művészet, szórakoztatás, szabadidő területén továbbra is elsősorban a versenysporttal, illetve a kultúrával kapcsolatos nagyberuházások okozták az új tárgyieszköz-beruházások nagymértékű (50 százalékos) bővülését. A pénzügyi, biztosítási tevékenység beruházási teljesítményének 23 százalékos növekedése részben ATM-ekkel és POS-terminálokkal kapcsolatos fejlesztéseknek köszönhető.
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a beruházási volumen 22 százalékos emelkedéséhez továbbra is a – kereskedelmi szálláshelyek forgalomnövekedésével párhuzamosan zajló – szállodaépítések és -felújítások járultak a leginkább hozzá. Az építőiparban tevékenykedő gazdasági szervezetek beruházásai – részben a termelésbővülés hatására – 50 százalékkal növekedtek. Az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységben megvalósult 6,9 százalékos bővülés elsősorban a lízingtársaságok növekvő jármű- és gépimportjának a következménye – zárul a KSH jelentése.
Az ágazat teljesítményét a harmadik negyedév 1596 milliárd forint értékű összberuházással támogatta – jegyezte meg a KSH adataira reagálva Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter hozzátéve, hogy a beruházások bővülésében komoly szerepet játszottak a vállalkozások kapacitásbővítő fejlesztései és a kormány otthonteremtési programja nyomán megvalósuló építőipari beruházások.
A nemzetgazdasági miniszter hozzátette: Magyarország tőkevonzó-képességét tovább erősíti, hogy 2017-től a társasági adókulcs 9 százalékra csökkent, amely a legalacsonyabb az Európai Unióban, ösztönözve ezzel a már hazánkba települt, és az újonnan érkező vállalatok kapacitásbővítő fejlesztéseit. Varga Mihály hangsúlyozta: a kormány várakozásainak megfelelően, tovább folytatódhat ez az erős növekedési folyamat, amelyet a privát és az állami szektorok fejlesztései egyaránt támogatnak.
