Áremelés helyett elbocsátások jönnek Szerbiában
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSzerbiában a szerkezeti reformok terén további mélyreható intézkedésekre lenne szükség – ez volt az országtól átmenetileg elbúcsúzó Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfontosabb figyelmeztetése, amit a hároméves, 1,2 milliárd eurós készenlétihitel-megállapodás értékelésekor tett az év végén. Ezzel szemben az IMF pozitívumként szólt az elért haladásról, a piacba vetett bizalom erősödéséről, ami a feltételként megszabott gazdasági reformok többségének következetes végrehajtásával egyetemben megalapozta a befektetések és a gazdaság növekedését.
Fotós: petrohemija.com
Csakhogy a mélyreható reformok áldozatokat is követelnek. Az áram árát az IMF nyomására 2014 óta évről évre emelték, tavaly például a szervezet 7 százalékos drágítást kért, de a szerb kormánynak végül sikerült ebből 5 százalékot lealkudnia. Az idén elmarad az áremelés, ez viszont a Szerbiai Villanygazdaság 1253 dolgozójának állásába kerül, ennyi áldozatot követel a korábban lefektetett elvek szerint folytatódó energetikai észszerűsítési program.
A közszférában foglalkoztatottak közül további ezreket érinthet majd hátrányosan az IMF-fel közösen lefektetett elvek szerint startoló privatizációs hullám. Küszöbön áll ugyanis a nagy állami vállalatok magánosítása, köztük olyanoké, mint a pancsovai PetroHemija olajfinomító, a szintén pancsovai Azotara műtrágyagyár és a bori rézbánya.
Azt még nem tudni, hogy a februárban lejáró hitelszerződés után – amelyből Belgrád egyetlen centet sem használt fel – lesz-e újabb megállapodás az IMF-fel. A vezető politikusok korábban úgy nyilatkoztak, hogy hitelre ugyan nincs szükség, de a valutaalap szakmai segítségére továbbra is számítanak. Annál is inkább, mert az ország gazdasági növekedése a pozitív vélemények ellenére elmarad a várttól. A statisztikai hivatal december utolsó napjaiban megjelent becslése szerint a GDP 2017-ben mindössze 1,9 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Korábban az IMF is 3 százalék körüli, Aleksandar Vucic szerb elnök és Ana Brnabic kormányfő pedig még ennél is nagyobb bővülést várt. A nyugat-balkáni ország 2016-ban 2,7 százalékos GDP-növekedést produkált.
