Brutális pofont kapott Magyarország az euró bevezetéséről, feketén-fehéren leírták: a Tisza-kormány félreértette a gazdaság helyzetét – „Nem a forint a legnagyobb gyengeség”
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságBár a Tisza Párt gazdasági programjának egyik fontos eleme, hogy Magyarország 2030-ig bevezesse az eurót, a lengyel Rzeczpospolita cikkében Piotr Arak lengyel közgazdász, jelenleg a VeloBank vezető közgazdásza azt írta, hogy a közös valuta átvétele jelenleg inkább ambiciózus politikai vállalásnak, mint reális gazdasági forgatókönyvnek tekinthető.
Az euró ma már nem csupán fizetőeszköz, hanem politikai szimbólum is: azt üzeni Brüsszelnek, Berlinnek és Párizsnak, hogy Magyarország szorosabban kíván kapcsolódni az Európai Unió nyugati magjához. Gazdasági szempontból ugyanakkor a csatlakozás feltételei továbbra sem teljesülnek.
Emiatt sok vállalkozás számára már most is az euró jelenti a gazdasági tevékenység tényleges elszámolási alapját, miközben a forint árfolyam-ingadozása folyamatos kockázatot jelent.
A legnagyobb akadályt ugyanakkor a költségvetési helyzet jelenti. Magyarország államháztartási hiánya és államadóssága továbbra is magas, az adósság finanszírozásának költsége pedig az egyik legmagasabb az Európai Unióban. A lap szerint emellett az infláció is komoly problémát jelent, hiszen az elmúlt években Magyarország az unió legmagasabb áremelkedést elszenvedő országai közé tartozott.
A közgazdász egy 2024-es tudományos kutatásra hivatkozva arra is rámutat, hogy a magyar gazdaság viszonylag gyengén szinkronizált az eurózóna gazdasági ciklusaival. Ez azt jelenti, hogy az Európai Központi Bank kamatdöntései nem feltétlenül lennének optimálisak Magyarország számára. Míg saját jegybankkal Budapest önállóan reagálhat a gazdasági kihívásokra, az euró bevezetése után ez a mozgástér megszűnne.
Az írás szerint a 2030-as céldátum inkább ambiciózus politikai vállalásként értelmezhető.
Az euró bevezetéséhez több évnyi következetes költségvetési konszolidációra, az infláció tartós letörésére, a forint stabilizálására és a gazdasági intézmények hitelességének helyreállítására lenne szükség.
Az elemzés végül arra a paradoxonra hívja fel a figyelmet, hogy ha Magyarország sikeresen végrehajtja ezeket a reformokat, akkor éppen azok a problémák szűnhetnek meg, amelyek miatt ma olyan sürgetőnek tűnik az euró bevezetése. Ebben az esetben a közös valuta már nem megoldásként, hanem egy hosszú reformfolyamat természetes lezárásaként jelenhetne meg.
