Az utóbbi négy költségvetést 7 alkalommal módosították, ebből négy alkalommal a főszaki számok is módosultak, illetve egy esetben a volt költségvetési hatása a változásoknak – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium adataiból. A 2015-ös költségvetést négyszer, a 2016-ra vonatkozó törvényt egyszer, a 2017-re érvényes jogszabályt pedig kétszer módosították, a 2018-as költségvetést viszont nem módosította az Országgyűlés.
A 2017-es államháztartási adatok értékelésénél is azt láthatjuk, hogy a tavaszi költségvetés beváltotta a hozzá fűzött reményeket – válaszolta a korai költségvetéssel kapcsolatos kérdésünkre a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóosztálya. A kormány 2015-ben döntött arról, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően már az Országgyűlés tavaszi időszakára benyújtja a javaslatot a következő évi költségvetési törvényre. Hozzátették: az országgyűlési választás évében célszerű, hogy az újonnan összeülő parlament tárgyalja és fogadja el a jövő évi költségvetést. Hogy ez a tavaszi vagy az őszi ülésszakban történik-e meg, arra még korai lenne válaszolni. Ha az elmúlt három évvel szemben – amikor a 2016-ra, 2017-re és 2018-ra vonatkozó törvények már a tavaszi ülésszakban megszülethettek – csak ősszel lesz büdzsé, az nem okoz gondot, mivel a szabályok szerint október 15-ig kellene benyújtani a törvényjavaslatot, ráadásul a választások évében október 31. a határidő.
A korábbi benyújtás előnye, hogy már ismertté válnak a következő évre tervezett intézkedések, adóváltozások, hátránya, hogy az időközben bekövetkező makrogazdasági és költségvetési események nyomán még szükség lehet akár pozitív, akár negatív irányú módosításra. Ilyen volt például a tavalyi hatéves bérmegállapodás – értékelte a Világgazdaság kérésére a helyzetet Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági elemzője. Virovácz Péter, az ING Bank makroelemzője ezt azzal egészítette ki, hogy a makropálya, amelyre a törvény épül, könnyen elavulhat hat-kilenc hónap alatt, ezért a korai tervezésnél ezzel is számolni kell.
Nem is az a lényeg, hogy hányszor módosítják a törvényt, hiszen egy módosítás 1 milliárd forinttól 1000 milliárd forintig is terjedhet (vagy akár e feletti összeg is lehet) – jelezte Regős Gábor. Emlékeztetett: a 2018-as fő irányok nem változtak a módosításkor, szemben a tavalyi törvénnyel, amelynél a már említett bérmegállapodás miatt jelentős változtatásokat kellett eszközölni még a hatálybalépés előtt.
A szabályok szerint a költségvetés fő irányait március 31-ig kell meghatározni, a sarokszámoknak május 31-ig kell elkészülniük, utána jön az egyeztetési fázis, amely július 31-én zárul. Szeptemberben a kormány a Költségvetési Tanáccsal egyeztet a teljes törvényjavaslatról, amelyet legkésőbb október 31-ig kell benyújtani a parlamentnek. Ekkor még lehet módosítani, de a szabályozás szerint november 30. után a bevételi és kiadási főösszegek már nem változhatnak. Az Országgyűlésnek december 31-ig kell elfogadnia a törvényt.
Cikkünk megjelenését követően a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtök délután az alábbiakról tájékoztatta szerkesztőségünket:
Az Országgyűlés 2015-2018. között önálló törvénymódosítással összesen 7 alkalommal módosította a költségvetési törvényeket. Ebből 4 esetben történt olyan konkrét számszaki módosítás ami a főösszegeket érintette. Ezen felül 1 olyan módosítás történt, ami a főösszeget ugyan nem érintette, de volt költségvetési hatása volt (lásd: a hatéves bérmegállapodás miatti szociális hozzájárulási megtakarítás befizetése 2017-ben). Felhívnánk a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a költségvetési törvények esetében vannak eltérő hatályba léptető rendelkezések, melyek azonban nem jelentenek törvénymódosítást.
1. 2015. évi költségvetési törvény 4-szer módosult:
2015. évi LXXIII. törvény (számszaki, főösszeget érintő módosítás)
2015. évi CLXIV. törvény (számszaki, főösszeget érintő módosítás)
2015. évi CXLIX. törvény (normaszöveg: Miniszterelnöki Kabinetiroda létrehozása)
2015. évi CXLIV. törvény (normaszöveg: közbeszerzési értékhatárok)
2. 2016. évi költségvetési törvény 1-szer módosult:
2016. évi LXXVI. törvény (számszaki, főösszeget érintő módosítás)
3. 2017. évi költségvetési törvény 2-szer módosult:
2017. évi LXXXVI. törvény (számszaki, főösszeget érintő módosítás)
és hatálybalépés előtt 2016. évi CLVII. törvény (normaszöveg: pl. SZOCHO megtakarítás befizetése, közbeszerzési értékhatárok módosítása)
4. 2018. évi költségvetési törvény nem módosult.
