Az Állami Számvevőszék elemzése szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2012-16 közötti monetáris politikája kedvező hatással volt a költségvetésre és az államadósságra. A számvevők arra figyelmeztettek, hogy a következő időszak monetáris eszközeinek meghatározása során fel kell készülni az árfolyameredmény csökkenésének és a kamatkülönbözet negatív hatásának kezelésére.
MTI
2018.02.06, 12:04
Megosztom a cikket
A kedden nyilvánosságra hozott elemzésében az ÁSZ megállapította, hogy a monetáris politika a vizsgált időszakban kedvező hatással volt az államadósság finanszírozási költségeinek csökkenésére, azon keresztül a költségvetési egyenleg és az államadósság alakulására, melyek révén a költségvetési kockázatokat is csökkentette.
Az MNB eredményét az alapkamat , a forintárfolyam, a forint- és a deviza befektetéseken elérhető hozamok és a tartalékok nagysága határozta meg.
A 2013 és 2016 közötti években az MNB nyereségének stabil tényezője volt a devizaárfolyamok alakulásából származó nyereség, ami szintén mérsékelte a költségvetési kockázatot.
A Magyar Nemzeti Bank tovább halad az ultralaza monetáris politika útján, ami alacsony kamatokat és gyengébb forintot eredményez Forrás: VG
A vizsgált időszakban a monetáris politika költségvetési kockázatai jelentősen csökkentek. A központi költségvetésnek nem keletkezett térítési kötelezettsége az MNB felé tekintettel arra, hogy 2013 és 2016 között a jegybank nyereséget realizált, a 2012-es veszteségének összege pedig nem haladta meg az eredménytartalék összegét. A költségvetési térítési kötelezettség felmerülésének hosszú távú kockázatát azonban nem lehet kizárni a monetáris politikai eszközökkel összefüggésben – figyelmeztet az elemzés.
Az MNB az új nem konvencionális eszközök -, mint az önfinanszírozási program, a lakossági devizahitelek forintosítása – bevezetésével hozzájárult az állampapír-kereslet és ezzel az államadósság belső finanszírozási arányának növekedéséhez, azaz csökkentette az ország külső sérülékenységét. Az irányadó eszköz mennyiségi korlátozása miatt folyamatosan csökkent a kereskedelmi bankok jegybank által befogadott likvid eszközállománya, egyúttal 2012-es 500 milliárd forintról 2016-ra 6 750 milliárd forintra nőtt a kereskedelmi bankok szerepe az államadósság finanszírozásában.
Az államadósság devizaaránya a 2012-es több mint 40 százalékról 2016-ra 25 százalék alá mérséklődött. A jegybanki alapkamat csökkentése az állampapír- kamatokat és ezen keresztül az adósságfinanszírozási költségeket is csökkentette. A 2013-ban kifizetett kamatokhoz képest 2016-ban az ÁSZ számításai szerint mintegy 250 milliárd forint kamatmegtakarítás jelentkezett a költségvetésben – sorolta elemzésében a számvevőszék.
Ne maradjon le a Világgazdaság híreiről, olvassa őket mindennap!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
