Javult a munkaerőpiac helyzete
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságBőven négy százalék a munkanélküliségi ráta
A 15–74 éves férfiak körében 27 ezer fővel, 84 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma, munkanélküliségi rátájuk pedig 1,1 százalékponttal, 3,3 százalékra mérséklődött 2017. november–2018. januárban az egy évvel korábbihoz képest – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentésében. Eszerint a nők esetében a változások mintavételi hibahatáron belüliek voltak; a munkanélküli nők létszáma 90 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk pedig 4,3 százalékra nőtt.
MTI Fotó: Rosta Tibor
A 15–24 éves munkanélküliek száma 35 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 10,6 százalékra csökkent, a munkanélküliek egyötöde azonban továbbra is ebből a korcsoportból került ki.
A 25–54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal 3,4 százalékra, míg az 55–64 éveseké 1,5 százalékponttal, 2,6 százalékra, csökkent.
A munkanélküliség átlagos időtartama 15,0 hónapra csökkent; a munkanélküliek 38,3 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélküli volt.
2018. január végén az egy évvel korábbihoz képest a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 7,3 százalékkal, 267 ezer főre csökkent.
Többen dolgoznak, mint korábban
A foglalkoztatottak létszáma 0,8 százalékkal magasabb, 4 millió 436 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 87 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 33 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké 19 ezer fővel csökkent 2017. november–2018. januárban az egy évvel korábbihoz képest.
A foglalkoztatottak közül 4 millió 385 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoport foglalkoztatási aránya 1,2 százalékponttal, 68,7 százalékra emelkedett.
A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 1,8 0,8 százalékkal, 2 millió 402 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,1 százalékponttal, 75,9 0,8 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma a mintavételi hibahatáron belül 1 millió 982 ezer főre csökkent, míg foglalkoztatási rátájuk – demográfiai változásokból adódóan – 0,4 százalékponttal, 61,5 0,8 százalékra nőtt.
A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak létszáma 295 ezer fő, a foglalkoztatási ráta 28,5 0,8 százalék volt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves), valamint az idősebb (55–64 éves) korosztályba tartozók körében egyaránt emelkedett a foglalkoztatottak száma; foglalkoztatási rátáik is javultak, előbbieké 0,9 százalékponttal, 83,8 0,8 százalékra, utóbbiaké 2,6 százalékponttal, 53,4 0,8 százalékra nőtt – áll a KSH jelentésében.
A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 1,3 százalékponttal, 73,8 0,8 százalékra nőtt.
Az Európai Unió 2020-ra 75 0,8 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 81,8, a nőknél 66,0 0,8 százalék.
Magyarország továbbra is tartja magát
A kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodás, amely a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelését, illetve ezzel párhuzamosan a munkaadói adóterhek érdemi mérséklését tartalmazza, folyamatosan ösztönözi a vállalatokat a hatékonyságjavító fejlesztésekre és a magas hozzáadott értéket előállítani képes munkakörökben dolgozók létszámbővítésére
- mondta a KSH adatai kapcsán Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter. Mint mondta, a gazdaságfejlesztő programok, az aktivitási intézkedések hatására már 4 millió 436 ezren dolgoznak Magyarországon. Varga Mihály közölte, nemzetközi összehasonlításban
Magyarország továbbra is a negyedik legalacsonyabb munkanélküliségű országa az Európai Uniónak, a hazainál csak Csehországban, Németországban és Máltán volt alacsonyabb a munkanélküliség szintje 2017 decemberében.
A tárcavezető kijelentette, a további időszak feladata a képzési programok erősítése, a duális képzés szélesebb körben történő elterjesztése, a munkaerő-tartalék aktivizálása, a mobilitás növelése, ezáltal a foglalkoztatottság további bővítése.
