Ukrajnában az elmúlt két hónapban 8,5 ezerrel csökkent a magánvállalkozások száma. A folyamat még tavaly januárban elkezdődött, miután akkor is adófizetésre kötelezték őket, ha egyetlen kopijkányi forgalmat sem bonyolítanak.
Ennek eredményeként 2017-ben negyedmillió egyéni vállalkozó húzta le a rolót.
Ám ez csak látszólag jelent krachot az ukrán gazdaság számára, mivel a bezáró kisiparosok tömegével indultak külföldre. Olekszandr Ohrimenko elismert ukrán közgazdász szerint ahhoz, hogy változzék a helyzet, merőben más adópolitikára volna szükség, mert a mostani rendszer fojtogatja a vállalkozói környezetet; nem véletlen, hogy ma senki sem szeretne pénzt befektetni Ukrajnában.
Forrás: AFP PHOTO / ERIC FEFERBERG
Ohrimenko rámutatott: ma az Ukrajnából elvándorolt vendégmunkások milliói mentik meg a gazdaságot. Tavaly tizenegy hónap alatt több mint kétszeresére nőtt a külkereskedelmi mérleg hiánya, meghaladva az 5 milliárd dollárt. Ha ehhez hozzávesszük, hogy
Kijev 2017-ben a vártnál jóval kevesebb hitelhez jutott (az IMF-től 1 milliárd dollárt, az EU-tól 600 millió eurót, állampapír-eladásból pedig 1,4 milliárd dollárt kasszírozott), valóságos mentőövként szolgált számára az a 9,5 milliárd dollár, amelyet a külföldön dolgozó ukránok küldtek haza.
Ohrimenko szerint Ukrajna legfőbb exportterméke az a hétmillió ukrán munkás, aki Európa országaiban dolgozik, és ezáltal pénzeli az ukrán gazdaságot. Lengyelországban 1-1,5 millió közé tehető az ukránok száma, az ottani 800 dolláros átlagfizetéshez képest ők többnyire megelégednek 400-600 dollárral is. Oroszországban ennél is többen, mintegy 2,3 millióan lehetnek. Csak tavaly 1,1 millióan létesítettek oroszországi lakcímet, sőt 85 ezren a Kijev által agresszornak minősített ország állampolgárságát is felvették. Egyébiránt az ott dolgozó ukránok akár a havi 500 dollárt is megkeresik. Aki pedig még otthon van, az jobb esetben megkapja a 7479 hrivnyás átlagbért (213 euró), de 15 millió ukrán nagy része inkább csak a 3723 hrivnyás minimálbérhez jut hozzá.
