Külföldi projektekben a Fővárosi Vízművek
Egy nyugat-európai nagyvárostól várt megbízásról folytat előrehaladott tárgyalásokat a Fővárosi Vízművek Zrt., amelynek eközben további oroszországi feladatai is formálódnak. Hívták már észak-amerikai városba, és lehetőséget lát a társaság a távol-keleti nagyvárosok vízszolgáltatásában is. Már dolgozott Srí Lankán, illetve 34 indonéziai településen – sorolta a Világgazdaságnak Haranghy Csaba vezérigazgató a társaság kőbányai telephelyén. A cég fő piaca azonban Délkelet-Európa, elsősorban Szerbia és Albánia. Főleg a külföldi, alaptevékenységeken felüli szolgáltatásoknak köszönhető, hogy a tárasság 2012-ben még 25 milliárd forintos árbevétele 2017-ben már 45 milliárdra ugrott.

Fotó: Kallus György
Haranghy Csaba magyarázata szerint a vízművek a külföldi bevételeiből tudja azokat a többletköltségeit fedezni, amelyek az új létesítmények üzemeltetéséből adódnak, de amelyeket a díjak befagyasztása miatt nem érvényesíthet a tarifáiban. Ebből törleszti azt a 2012-ben keletkezett, 15,3 milliárd forintos tartozását is, amely a vízművek külföldi résztulajdonosainak – a fő tulajdonos főváros segítségével – történt kivásárlása miatt keletkezett. Ezen adósság mára 2,9 milliárd forintra zsugorodott. Magával a rezsicsökkentés eredményével egyébként jól együtt tud élni a társaság. „Az alacsonyabb tarifákkal átadhattuk a lakosságnak a korábbi hatékonyságnövelési intézkedéseink eredményét” – mondta a vezérigazgató, de hangsúlyozta: mivel cégének a főtevékenységből pozitív nulla körüli eredménye keletkezik, a stabil működés fenntartásában szerepe van a külföldi projektek hasznának is.
A határon kívüli munkák egyik, nem számszerűsíthető előnye a vízműveknél felhalmozódott szaktudás megtartása, hasznosítása, további új, fiatal dolgozók felvétele. A másik a humanitárius misszió: fél évig a társaság szakemberei gondoskodtak egy szír határhoz közeli menekülttábor ivóvízellátásáról. A vállalat gazdálkodására – ahogyan az összes, vezetékkel rendelkező társaságéra – ránehezedik a költségvetés egyik „kisadója”, amelyet a használt vezetékek hossza után kell fizetni. Bár korábban a KPMG és a Századvég is felhívta a figyelmet arra, hogy ez az adó sokkal hátrányosabban érinti a vizes szakmát, mint a nála nagyobb árbevétellel dolgozó távközlést és az energiaellátást, hiába lobbizott törvénymódosításért a MaVíz szakmai érdekképviselet. Előrelépésről nincs tudomása Haranghy Csabának sem, aki rámutatott a szabályozás egy további gyengéjére is: egyazon vízmennyiség után kétszer kell adózni, amikor azt eljuttatják a felhasználókhoz, és amikor elszállítják tőle. A vezérigazgató szükségesnek látja ezen adó kivezetését.
A Fővárosi Vízművek fennállása óta egyszer sem kellett a budapesti vízellátást vízminőségi okokból leállítani, de még korlátozni sem. Arra sem volt példa, hogy a főváros egészében állt volna a vízellátás – hangzott el a társaság rendezvényén, amelyet abból az alkalomból tartottak, hogy a vízművek az idén 150 éves. A társaság 1,9 millió lakost lát el nemzetközi összevetésben is kiváló minőségű vízzel, ehhez 5322 kilométernyi vezetéket és 752 kutat használ. Honlapja szerint partnereivel arra készül, hogy a víz klórozását a napon belüli vízigényhez igazítsa, azaz összességében csökkentse.