Két várost temethet maga alá a Ruszal-ügy
Az amerikai büntetőintézkedések a világ második legnagyobb alumíniumgyártójának számító Ruszalt sújtják leginkább. Az Oleg Gyeripaszka résztulajdonában lévő vállalat a szibériai Szajanogorszkban üzemelteti legnagyobb kohóját. A ma 60 ezer lakosú várost 1976-ban az üzemmel együtt alapították, és a működésétől függ a léte. „Ha valami történik a gyárral, akkor szerintem kihal az egész város. Nem marad itt semmi, amit az emberek csinálhatnának” – mondta a Reutersnek az egyik helybéli. A helyzet hamar robbanásveszélyessé válhat. „Sokan vannak itt, akik nem elégedettek se a kormánnyal, se Putyinnal. Ha a gyárban megkezdődnek az elbocsátások, akkor az emberek fel fognak lázadni” – fogalmazott egy névtelenséget kérő másik munkás.
Hasonló sors várhat az írországi Limerickre is, amelynek a közelében található a Ruszal egyik legfontosabb timföldgyártó üzeme. Ez adja az európai timföldpiac 30 százalékát, és ha kiesik az ellátási láncból, akkor szerte Európában alumíniumkohók fognak leállni. Az Irish Times beszámolója szerint a termelés egyelőre zavartalan, de múlt héten már értesítették a 450 dolgozót, hogy a gyár is a szankciók hatálya alá esik.
Gyeripaszka 2006-ban vásárolta be magát a 35 éve működő üzembe, amely az egyik legstabilabb munkahelynek számít a környéken. A dolgozók januárban 2,5 százalékos béremelést kaptak, és a szakszervezetekkel való megállapodás alapján ezt újabb 2,75 százalékos növekedés követné jövőre és 2,5 százalékos 2020-ban.
Írország számára az okozza a legfőbb problémát, hogyan befolyásolják a büntetőintézkedések az alapanyag-ellátást.
A limericki gyár legfőbb bauxitszállítója a világ egyik legnagyobb kitermelő cége, a brit–ausztrál Rio Tinto, amely a Financial Times értesülése szerint már az írországi üzem bauxitellátásának leállítására készül a szankciófenyegetések miatt. Ha pedig a timföldellátás elakad, akkor a termelés csökkentésére kényszerülnek az európai fémipari konglomerátumok, és ennek a tovagyűrűző hatása gyorsan eléri az olyan feldolgozóipari cégeket is, mint az Airbus, a BMW és a Volkswagen.
A negatív hatások kivédése érdekében Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és Olaszország arra igyekszik rávenni az Egyesült Államokat, hogy enyhítse az Oroszország elleni szankciókat; a kérdés hangsúlyos szerepet kap Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár e heti washingtoni látogatásán is.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
