Vannak még feladatok a közpénzügyek terén

Az önkormányzatok adósságkonszolidációja után is maradtak fenn kockázatok a közpénzügyi rendszer ezen kiemelt területén, ezért az Állami Számvevőszék önkormányzati kockázati megfigyelőrendszert fejlesztett ki, az azonosított kockázatok alapján pedig átgondolandó lehet az önkormányzati finanszírozási korlát – erről is beszélt lapunknak Warvasovszky Tihamér, a szervezet alelnöke.

2018.04.27 | Szerző: Nagy László Nándor

Az Állami Számvevőszék 2011-től indított átfogó ellenőrzéseket az önkormányzatoknál, miután nyilvánvalóvá vált, hogy az alrendszerben tetemes adósságállomány halmozódott fel. A számvevőszéki jelentések azt mutatták, hogy az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzete 2007 és 2010 között romlott, a pénzügyi kockázatok pedig nőttek.

Az önkormányzati alrendszer 2010 végén fennálló, több mint 1200 milliárd forintos adósságállományának mintegy 85 százaléka az ÁSZ által ellenőrzött önkormányzati körben keletkezett, vagyis egyedülálló rálátásunk nyílt az egész rendszer pénzügyeire és adósságára

– mondta el lapunknak Warvasovszky Tihamér. Az ellenőrzési megállapítások az egész szektorban hasonlóságot mutattak, vagyis a teljes alrendszer ugyanazon problémákkal küzdött. Tapasztalataikat folyamatosan megosztották az Országgyűléssel, amely 2012-ben döntött az adósságkonszolidációról – emlékeztetett az alelnök.

A 2013-tól bevezetett új feladatfinanszírozási rendszerben az ÁSZ továbbra is kiemelt figyelmet fordít az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetére ható kockázatok feltárására, az ezzel kapcsolatos folyamatok, trendek bemutatására.

Ezt szolgálja az önkormányzatok kockázati megfigyelőrendszere, melynek keretében a számvevőszék folyamatosan értékeli az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyát, eladósodásuk kockázatát, valamint azt, hogy vagyongazdálkodásuk során biztosítják-e a vagyon értékének megőrzését. „Ezzel az új ellenőrzési megközelítéssel nagymértékben növelhető az ellenőrzési lefedettség az önkormányzati alrendszerben, emellett településtípusonként értékelhetjük egyszerre nagyszámú, akár több száz önkormányzat pénzügyi és vagyongazdálkodását” – hívta fel a figyelmet Warvasovszky Tihamér.

Az új program alapján elsőként 132 nagyközség 2014–2015 közötti gazdálkodásának fenntarthatóságát, kockázatait vette górcső alá az ÁSZ. Az első tapasztalatok szerint a nagyközségek fenntarthatóan működtek, működési kiadásaikat az erre szánt bevételekből tudták finanszírozni, sőt a működési forrásokból még beruházások támogatására is lehetőségük volt, s a hiteleik törlesztéséhez sem volt szükségük újabb kölcsönök felvételére.

Azonban korántsem minden önkormányzatnál és nem minden területen találtak mindent rendben a számvevők az elmúlt évek során. Az ÁSZ a közvagyonnal való átlátható, felelős gazdálkodás érdekében most először alkalmazott az ÁSZ-törvényben meghatározott vagyonvédelmi intézkedéseket. Ha a számvevőszéki ellenőrzés rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználást tár fel, illetve az ellenőrzött szervezet a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével kárt okoz, vagy az ÁSZ ennek veszélyét állapítja meg, kezdeményezheti az államháztartás valamelyik alrendszeréből nyújtott támogatások folyósításának felfüggesztését. Különböző jogcímek alapján ez történt a közelmúltban Mátraverebély, Veresegyház és Kiscsécs önkormányzatánál is. Az ÁSZ kezdeményezte a három település állami támogatásainak felfüggesztését. Az intézkedés a bérek kifizetését, illetve a kötelező közszolgáltatások biztosítását nem érinti – tette hozzá Warvasovszky Tihamér.

Az ÁSZ többéves ellenőrzési tapasztalatai alapján számos felvetést fogalmazott meg. Az alelnök szerint azon önkormányzatok esetében például, ahol piaci értékpapírügyletek és pénzügyi befektetések kezelése történik, indokolt lehet akár szakmai végzettség előírása is az önkormányzati hivatal vezetője, illetve a kötelezettségvállaló vagy teljesítésigazoló számára. Az azonosított kockázatok kapcsán újragondolandónak tartják a számvevők az önkormányzati finanszírozási korlátot. Megfontolandó, hogy a nem kötelező feladatellátást és beruházást csak az önkormányzat éves költségvetésében meghatározott és jóváhagyott mértékben lehessen vállalni, így biztosítva az adott kiadás pénzügyi fedezetét. Warvasovszky Tihamér hangsúlyozta: az önkormányzati adósság újratermelődésének megelőzése érdekében elsősorban a probléma kiváltó okainak megszüntetésén kell dolgozni.

Az önkormányzatok mellett a helyhatóságok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok is az ÁSZ látókörében vannak, hiszen a gazdálkodásuknak közvetlen a hatása az adott település pénzügyi egyensúlyára. Warvasovszky Tihamér ezzel kapcsolatban leszögezte: ahogyan azt az állami tulajdonú vállalatok ellenőrzése kapcsán az ÁSZ már többször hangsúlyozta, ezen társaságok esetében is indokolt egyfajta mutatószámrendszer kidolgozása a közfeladat-ellátás teljesítményének, a szolgáltatások eredményességének mérésére.