A vállalati hitelek vehetik majd át az európai uniós támogatások szerepét
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságIdén az év eleje óta több mint 573 milliárd forint értékű beruházást jelentettek be országszerte, ezek 8096 munkahelyet teremthetnek – derült ki Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője Világgazdaságnak eljuttatott gyűjtéséből. A bejelentések között vannak ugyan kiemelkedően nagy értékű fejlesztések, mint az SK Innovation 97,5 milliárdos komáromi akkumulátorgyára vagy a Hankook 90 milliárdos rácalmási üzemfejlesztése, de kisebb beruházásból is akad bőven, összesen 60 fejlesztést listázott a szakember.
Így alakulhatnak a források a következő években
Az egyes években beáramló uniós források konkrét lehívásai és a kifizetések elszakadtak egymástól a költségvetés előlegkifizetései miatt – magyarázta kérdésünkre Suppan Gergely. Eddig a nyertes pályázók már csaknem a felét megkapták a hétéves ciklus nagyjából 9300 milliárdos előirányzatának, ebből idén 2400-2700 milliárdot terveznek kifizetni, ami átmenetileg növeli a központi költségvetés pénzforgalmi hiányát. Ezután döntően az utófinanszírozás lesz a jellemző, azaz a további kifizetések a teljesülés függvényében történnek. A pályázatok lezárásának idejét nehéz megbecsülni. Arra mindenesetre felhívta a figyelmet a szakértő, hogy a munkaerő- és kapacitáshiány miatt hosszabbra nyúlhat az egyes projektek tényleges megvalósulása. Az idei év végéig nagyjából 6000 milliárd forintnyi forrást fizethetnek ki – ez a teljes költségvetési ciklus keretének mintegy kétharmada –, a további EU-s pénzek lehívása pedig akkor kezdődhet meg, ha a projektek elkészülnek, és az ezekhez kapcsolódó számlákat ki tudják küldeni Brüsszelbe.
A számlák ütemezése többek között a projektek elkészülésétől függ, így akár 2020 után is érkezhet pénz az uniótól a mostani költségvetési ciklus számlái alapján, nagyságrendileg 7000-7500 milliárd forintot utalhatnak ki a következő években.
Sok esetben az EU tüzetes vizsgálat alá vetheti a projekteket, elsősorban amiatt, mert az előfinanszírozás eléggé gyors tempóban zajlik – mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Az uniós pénzek beérkezési üteme a kormányzaton múlik, figyelembe kell venni az adósságfinanszírozási és a költségvetési kérdéseket is. A 2020-ig felhasználható források nagyjából 95 százalékát már lekötötte a kormányzat. A terveknél gyorsabban haladnak a kifizetések, 2018-ban és 2019-ben nagyjából a GDP 4-6 százaléka körül lehet az elnyert pályázati forrás. A makrogazdasági szakértő 2020-tól már nem számít érdemi gazdaságélénkítésre az uniós forrásból.
A költségvetésnek kedveznek a beérkező uniós források
Érdemben növekedhet a költségvetés mozgástere az előlegek kifizetése után, a források lehívása ugyanis pénzforgalmi szempontból fontos segítség lehet. A következő években 1000 milliárdos nagyságrendűek lehetnek a költségvetési beruházások – fejtette ki Suppan Gergely, a Takarékbank makrogazdasági szakembere.
Egyelőre nem lehet megjósolni, hogy mire használja fel a kormány a befolyó összegeket
– mondta Virovácz Péter. A következő években ugyanis a versenyképességi és a demográfiai fordulathoz is számottevő forrásokat használhatnak fel, de adócsökkentésekre is költhetnek, ezek viszont a beruházásoktól vonhatnak el pénzt. Az ING Bank szakértőjének előrejelzése szerint 2020 után magasabb önfinanszírozásra lehet szükség a beruházásoknál, emiatt a négyéves ciklus második felében több ráfordítás juthat erre a költségvetésből.
A vállalati hitelezés felfutása lehet a megoldás
Nagy Mártonnak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének beszéde alapján drasztikus robbanás előtt áll a hitelezési piac, a jegybank 10-15 százalék közötti hiteldinamikát tart egyensúlyinak. Amennyiben megvalósulnak az elhangzott célok, akár teljes mértékben kiválthatják a hitelek az uniós forrásokat – értékelte az MNB alelnökének terveit Virovácz Péter. A hitelezés két számjegyű éves bővülése törékeny egyensúly, és a külső körülményektől is függ. Míg a hitelezéssel és az állomány felfutásával a jövedelem növekedése és a GDP emelkedése is lépést tart, addig a sérülékenység is kezelhető szinten maradhat. A makroelemző arra figyelmeztet, hogy az előző válság idején sem tudtuk, hogy a felügyeleti rendszer mely elemei nem működőképesek, így nem megjósolható az sem, hogy a hitelezés felfutása után mennyire lesz képes ellenállni a rendszer az esetleges sokkoknak.
A vállalati hitelpiac már egyértelműen növekszik, és ez még gyorsítható is
– mondta Suppan Gergely. Az uniós források szerepének egy részét átvehetik a céges kölcsönök, azonban látni kell, hogy az egyes uniós pályázatok kötött célúak, így céljaikban nem feltétlenül pótolhatók. Semmi akadálya nincs egy esetleges hitelboomnak, a hazai bankok ma már rendkívül tőkeerősek, a betéti oldalon tetemes források állnak rendelkezésre, a hitel-betét ráta 70 százalékhoz közelít. Emellett a bankok pénzhozama pótlólagos betétállományt is nyújt, így középtávon sem kell a finanszírozási korlát elérésétől tartani. Elsősorban a cégek kockázati megítélése lehet probléma a hitelezés felfutásánál, igaz, a dinamikus gazdasági növekedés a vállalatok megítélésén is érdemben javíthat. A következő években a munkaerőpiaci helyzet miatt is kialakulhat korlát.
A nagy kérdés az, hogy a cégek mennyire tudnak javítani a versenyképességükön, termelékenységükön, ez ugyanis elengedhetetlen feltétele a bérdinamika lekövetésének, enélkül az alkalmazottak hiánya nehezítheti a termelést.
Maradhat a magas beruházási ráta
A válság éveiben az egyik legnagyobb kérdés az volt, hogy a beruházási ráta mikor érheti el a krízis előtti szintet, ami az MNB előrejelzése szerint már ebben az évben bekövetkezhet. A márciusi inflációs jelentés szerint 2019-ig élénken bővülhetnek a fejlesztések, ez mindhárom szektor (vállalati, állami és lakossági) együttes bővülésének köszönhető.
Az MNB várakozásai alapján a beruházási ráta enyhén mérséklődhet, azonban 20 százalék felett alakulhat a következő években.
Virovácz Péter szerint is tartós lehet a 20 százalék feletti szint. Ennek viszont az a feltétele, hogy a hitelezés dinamikusan bővül, és működőtőke-beáramlással is párosul. Ezzel fokozatosan felzárkózhatunk a régiós országok átlagához. Az ING Bank vezető elemzője hozzátette: a beruházások magas szintje a GDP bővülésére is jó hatással lehet, és tartós gazdasági növekedést hozhat Magyarországon. Suppan Gergely szerint a beruházási ráta 24-25 százalékig emelkedhet a következő négy évben, de azt sem tartja kizártnak, hogy átmenetileg ennél is magasabb legyen a mutató.
Az Új ciklus sorozat cikkei:
