A NAV-nak volt igaza az adómentesség ügyében

Nem ellentétes az uniós joggal a kisvállalkozások számára fenntartott alanyi áfamentesség visszamenőleges hatályú választását kizáró magyar szabályozás – mondta ki tegnap az Európai Unió Bírósága. A luxembourgi szervezet azért foglalkozott a kérdéssel, mert a magyar adóhatóság és egy kisvállalkozó perében az itthon eljáró Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság iránymutatást kért a testülettől.

Az ügy előzménye, hogy a NAV mulasztási és adóbírságot, illetve késedelmi pótlékot is kiszabott egy interneten kereskedő magánszemélyre, mivel a tevékenységét nem jelentette be, és az elért árbevétele és nyeresége után adót sem fizetett. A szankciók jogszerűségét azonban a kereskedő nem ismerte el, arra hivatkozott, hogy az ügyletei olyan csekély összegűek voltak, amelyek alapján jogosult volt a kisvállalkozások számára a magyar jog által fenntartott alanyi áfamentesség választására. A NAV szerint azonban az alanyi adómentesség választására az adózónak főszabály szerint csak az adóköteles tevékenysége megkezdésekor van lehetősége, utólag és visszamenőleges hatállyal (például egy adóhatósági ellenőrzéskor) már nem.

A nyíregyházi bíróság azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy a NAV vajon kizárhatja-e az alanyi adómentesség utólagos választásának a lehetőségét. Az uniós testület csütörtöki határozata szerint a magyar szabályozás nem ellentétes a vonatkozó (hozzáadottérték-adó) uniós irányelvvel. Vagyis kimondták, hogy jogszerű az a nemzeti szabályozás, amely az adóalanyokat akkor is kötelezi gazdasági tevékenységük megkezdésének bejelentésére, ha az e tevékenységből származó bevételük nem haladja meg a kisvállalkozásokat mentességre jogosító felső értékhatárt.