Célkeresztben a versenyképesség
A 2021–2027-es európai uniós fejlesztési ciklus felé közeledve minden bizonnyal hosszabb és összetettebb diplomáciai csörték előzik majd meg a partnerségi megállapodás megkötését, illetve a támogatások felhasználását konkretizáló egyes operatív programok EU-s jóváhagyását, mint a 2014–2020-as időszak előtt. Brüsszeli forrásaink szerint a legfőbb kérdés ma még nem az, hogy cégmérettől és iparágtól függetlenül kik lehetnek az új ciklus nyertesei, hanem az, jóváhagyják-e egyáltalán a 2021–2027-es uniós költségvetést a jövő májusban tartandó európai parlamenti választásokig.
Forrás: Shutterstock
A Magyarország számára elérhető forrásokat tekintve előzetesen a derűlátóbbak is 10-20 százalékos forrásvesztéssel számoltak, a kevésbé bizakodók pedig 30-40 százalékos vágást sem tartottak kizártnak. Ehhez képest elfogadható kiindulási alap, hogy előreláthatólag 11 százalékkal csökken a hazánkban hét év alatt felhasználható felzárkóztatási támogatás összege.
Azoknak a kis- és középvállalkozásoknak várhatóan ezután is lesz mozgásterük, amelyek a magas hozzáadott értékű termelés mellett kötelezik el magukat, ezáltal nemcsak a multinacionális cégekhez zárkózhatnak fel valamelyest hatékonyság tekintetében, hanem a hasonló méretű régiós versenytársakkal is lépést tarthatnak. Bár több forrás jut határvédelemre, a migráció kezelésére, a kulcsszó a versenyképesség növelése marad, ráadásul kedvező fordulat, hogy a források legalább 80 százalékát továbbra is a gazdasági fejlettség alapján osztják szét.
A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja
