Nyolcvanezer fővel 408 ezerre csökkent a 2016-os mikrocenzusban a fogyatékos személyek száma – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.
2011-ben a népesség 6,2, 2016-ban 4,3 százaléka tartozott a fogyatékos lakossághoz.
Az anyagi helyzetét az akadályozottak hattizede megfelelőnek tartja, csaknem háromtizede viszont a rossz vagy a nagyon rossz kategóriába tartozónak érzi magát. Jó anyagi körülményről 8,7, nagyon jóról mindössze 0,6 százalékuk számolt be.
Átalakult az ellátórendszer
A KSH szerint a fogyatékos lakosság számának csökkenése többek között azzal magyarázható, hogy átalakult a szociális ellátások rendszere: megszűnt a rokkantsági felülvizsgálták az érintettek visszahelyezhetőségét a munkaerőpiacra, az idősebbek ellátását öregségi nyugdíjra váltották, valamint átalakultak az ellátórendszer jogosultsági feltételei.
Fotó: AFP / AMELIE-BENOIST / BSIP
Mindezek miatt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint 2011-ről 2012-re közel 70 ezer fővel csökkent az egészségi állapottal összefüggő juttatásban részesülők száma.
Évi 84 ezer forint többletkiadás
Az akadályozottak több mint fele saját jogon öregségi nyugdíjas, járadékos. A rokkantsági, rehabilitációs vagy egyéb egészségkárosodási ellátásban részesülők aránya 13 százalék.
Fotó: KSH
A többletköltségek mérséklésére az egészségkárosodottak közel háromtizede kap valamilyen pénzbeli vagy természetbeni juttatást, a legtöbben rokkantsági ellátást és közgyógyellátási igazolványt.
A vizsgált népesség mintegy kilenctizede a rendszeresen felmerülő kiadásai körében átlagosan havi 16 ezer forintot fordít arra, hogy egészségi állapotát javítsa, a fogyatékosságból, korlátozottságból származó hátrányokat kompenzálja. 43 százalékuk fizetett havi 10 ezer, 3,5 százalékuk 50 ezer forintnál többet.
Nagyjából minden második akadályozott személy vásárolt egy vagy több magasabb értékű eszközt, segédeszközt vagy valamilyen szolgáltatást a felvétel előtti 12 hónap során. Minden második személy családi költségvetését eseti többletkiadások is terhelik, ez az összeg éves átlagban 84 ezer forint.
Az anyagi helyzetét az akadályozottak hattizede megfelelőnek tartja, csaknem háromtizede viszont a rossz vagy a nagyon rossz kategóriába tartozónak érzi magát.
Jó anyagi körülményről 8,7, nagyon jóról mindössze 0,6 százalékuk számolt be.
A fogyatékosok fele mozgássérült
A fogyatékos lakosság legnagyobb hányadát, csaknem felét a mozgássérültek teszik ki.
2011–2016 között az értelmi fogyatékosok száma 11 ezer fővel nőtt,
az autisták létszáma pedig 3800 fővel. Előbbinél 25 százalékos növekedés volt, utóbbinál pedig 74 százalékos – közölte a KSH. A mindennapi tevékenységükben 1,5 millióan érzik korlátozottnak magukat. A mindennapi életben enyhe korlátozottságot tapasztal a népesség 9,5, súlyosabbat 6,3 százaléka.
