Innováció kell az országnak, ha nagy vagyont akar

A konver­gen­ciaprogram 4 százalék feletti növekedést ír elő a következő években, a termelés növekedéséhez viszont a munkaerőnek, illetve a tőkének is növekednie kell, vagy technológiára van szükség. Nem lehet teljesíteni a folyamatos 4 százalékos növekedést, hisz vannak ciklusok, de átlagosan kijöhet a konvergenciaprogramban előírt ütem. A munkaerő ugyanakkor sarkalatos kérdés, véget ért a bővülés, elfogyott a munkaerő, s további elvándorlással is számolni kell – mondta Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató vezérigazgatója egy közelmúltban tartott fórumon.

A versenyképesség egyik legfontosabb mutatója a termelékenység és a bérköltség aránya. Néhány éve a visegrádi országok az uniós átlag 50-60 százalékán álltak e téren, ám tavaly a magyar bérek és a termelékenység megközelítette az EU-érték 70 százalékát. A bérköltségnek és a termelékenységnek egyensúlyban kell lennie, ettől legfeljebb időszakosan lehet eltérni: egyik cég sem tud tartósan magasabb bért fizetni, mint amennyit a termelékenysége megenged. Meg lehet emelni 50 százalékkal a béreket, de azok a gazdaságok, amelyek ezt teszik, kiárazzák magukat a piacról, ha a béremelést nem követi megfelelő termelékenységi fejlődés – mondta a közgazdász, aki szerint a termelékenység terén hatalmas eltérések vannak a belföldi és a külföldi tulajdonú cégek között. A hazai vállalatok – különösen a kkv-k – termelékenysége nagyon alacsony, s csak alig növekszik.

„Véget ért az olcsó munkaerő időszaka, és nagyon jelentős béremelések lesznek. A vállalkozások beruházásokkal tudnak spórolni a bérköltségeken, utóbbit sokan nem fogják bírni. A megszűnő cégektől a munkaerő átáramlik a termelékenyebb vállalatokhoz, tehát csak szerkezeti átalakulás van folyamatban: az emberek magasabb termelékenységű munkahelyekre mennek” – vélekedett a közgazdász, aki szerint ehhez az is kell, hogy a képzési rendszer átalakuljon, tudomásul véve, hogy alkalmazkodni és tanulni képes emberekre van szüksége a piacnak.

Munka- vagy tudásalapú társadalom a cél?

A Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint téves állítás „összeszerelő üzemként” beszélni Magyarországról – az összes termelési fázis itt zajlik, nincs szó alacsony hozzáadott értékről. Ám az tény, hogy az igazán nagy hozzáadott érték nem a termelésben, gyártásban, hanem az innovációban van – ezekből viszont keveset hoznak ide a külföldi vállalatok. Palócz Éva szerint ezért nem azt kellene hirdetni, hogy munkaalapú társadalmat építünk – fontosabb és kifizetődőbb lenne tudásalapú társadalommá válni.