A kormány 4 ezer milliárd forint értékű beruházást tervez jövőre

A miniszter szerint a jövő évi büdzsé a biztonságos növekedés költségvetése lesz. Gulyás Gergely utalt arra, hogy a gazdaság biztos lábakon áll, idén az első negyedévben 4,7 százalék volt a GDP-növekedés mértéke, ami az Európai Unióban a negyedik legjobb eredmény. Ugyanakkor jelezte:

válságtünetek ütötték fel a fejüket az eurózónán belül, például több tagállamban magas az eladósodottság szintje, ami veszélyeket hordozhat.

Az Egyesült Államok kereskedelmi háborúja érzékenyen érintheti Németországot, ami közvetetten hathat Magyarországra. A miniszter megjegyezte: jövőre a költségvetés általános tartaléka 50 százalékkal emelkedik az idei kerethez képest.

Cél: a hazai gazdaság élénkítése. Ezért 4 ezer milliárd forint értékű beruházást tervez a kormány 2019-ben.

A büdzsé tervezetében 4 százalék feletti gazdasági növekedéssel kalkulálnak.

A hiány mértékét 1,8 százalékra tervezik, ez döntő mértékben a beruházások támogatásából illetve az uniós önrészek garantálásából fakad. A szocho mértéke 21,5 százalékról 19,5 százalékra mérséklődik jövőre.

A tervek között szerepel az idősek munkavállalási korlátainak lebontása, akik így akár nyugdíjas szövetkezetben is dolgozhatnának. A miniszter úgy vélte:

a mostani 157 ezres közfoglalkoztatotti létszám jövőre tovább csökkenhet.

A diákok nyári munkáját 3 milliárddal támogatják, ez már a vendéglátásra és a mezőgazdasági ágazatra is vonatkozik, ahol számottevő a munkaerőhiány.

Jelenleg tárgyalnak a köztisztviselői karral illetményemelésről, az illetményalap 2008 óta nem változott. Gulyás Gergely nem konkretizálta, mennyivel emelkedhet az illetményalap.

A növekvő olajárak illetve benzin árak miatt most nincs szó arról, hogy módosítanák az idei költségvetést.

Kérdésre válaszolva a miniszter megjegyezte: nem először kerül lehetetlen helyzetbe a kormány, amikor egy, az EU által titkosnak minősített jelentéstervezet kiszivárgott. Most az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban történt ez, amelyben Brüsszel kritikákat fogalmaz meg. Gulyás hangsúlyozta: a kritikák lényege téves, a beruházásoknál korábban tervezett árak és a kivitelezési árak közötti különbség 10-15 százalékos, de az építőipari árnövekedés 25 százalék volt az elmúlt 2-3 évben, ezt akarja Magyarország terhére írni az EU.