Magyar gazdaság

Biomasszában utazik a Bay Zoltán Kutatóintézet

Ötödével növelné idei árbevételét a Bay Zoltán Kutatóintézet. A 25 éves állami nonprofit társaság a külföldi piacra kíván lépni. A napokban elnyert egy 3 millió eurós uniós biomassza-pályázatot.

Tavaly mintegy 1,7 milliárd forintos árbevételt ért el a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. – erről Grasselli Norbert nyilatkozott a Világgazdaságnak. A kutatóintézet ügyvezetője elmondta, hogy az idei üzleti tervben már kétmilliárdos forgalommal számolnak. „A bevétel felét ipari megrendelések, a másik felét pályázati források teszik ki” – hangsúlyozta.

A Bay negyven nemzetközi és húsz hazai pályázatban érdekelt, ezek kapcsán százötven nemzetközi partnerrel működik együtt. A napokban az Agrárgazdasági Kutató Intézettel közösen is elnyert egy 3 millió eurós pályázatot biomassza-alapú gazdaság fejlesztésére.

A bővülés bázisát leginkább az adja, hogy mind az mind a tagállami kormányok, mind pedig a vállalati szektor jelentős forrásokat nyújt kutatás-fejlesztésre. A kutatóintézet jelenlegi árbevételének maximum 5 százalékát teszik ki a nemzetközi (német, osztrák, szlovák, román és kínai) megrendelések, de a Bay hosszabb távon külföldi telephelyekkel is szeretne rendelkezni.

Grasselli Norbert szerint a hazai cégek egyre jobban megismerik az ipar 4.0-s megoldásokat
Fotó: Vémi Zoltán

A Bay Zoltán Kutatóintézetet alapítványként hozták létre 1993-ban. Ma nonprofit formában működik Budapesten, Miskolcon és Szegeden, ez év júniusától pedig az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozó NKFIH háttérintézményeként fog funkcionálni. Alapkutatást nem végez, kifejezetten alkalmazott ipari megoldásokat kínál konkrét piaci igényekre. Az intézet az elmúlt huszonöt évben több mint ötszáz vállalattal működött együtt.

A Bay közel kétszáz főt foglalkoztat kutatási területen, fő tevékenységei a biotechnológiai, illetve a járműipari és energetikai mérnöki fejlesztések, valamint az intelligens rendszerek kiépítése. Előbbi kapcsán főleg a környezeti szennyeződések baktériumokkal való megtisztítására koncentrál. Mérnöki területen az anyagfejlesztésre fókuszál – Felsőzsolcán a kutatóközpont szabadalma alapján alumíniumhabot gyártanak, amely speciális energiaelnyelő –, a smartüzletágon belül pedig villamossági és informatikai kihívásokra adnak szakértői válaszokat.

A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja

Bay Zoltán Grasselli Norbert biomassza
Kapcsolódó cikkek