Emelte az inflációs várakozását az MNB
Idén és jövőre az előző prognózisnál 0,3, illetve 0,2 százalékponttal magasabb inflációs pályával számolunk, míg a 2020-as előrejelzésünk nem változott – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusi Inflációs jelentésében. Az elmúlt években stabilan alacsony maradt a fogyasztói árindex, most viszont az olajár-emelkedés miatt a drágulás mértéke magasabb volt a megszokottnál (májusban 2,8 százalék volt az infláció). A jelentés szerint az olaj drágulásának nem várható másodkörös hatása, így nem veszélyezteti hosszú távon az inflációs pályát, csak átmeneti sokkot okoz.
A termelési költségek oldaláról csak több negyedévvel elnyújtva érvényesülhetnek a magasabb üzemanyagárak, az ebből következő indirekt inflációs nyomás azonban mérsékelt maradhat, az olajár-emelkedés fokozatosan lecseng. Ezzel párhuzamosan a maginfláció folyamatos, lassú emelkedése várható, ami biztosítja, hogy a fogyasztói árindex 2019 közepére fenntarthatóan eléri a 3 százalékos jegybanki célt. Ezt az euróövezet nyomott drágulási üteme is alátámasztja, ami az
Európai Központi Bank várakozásaitól is elmarad. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció fokozatosan emelkedik, elsősorban a tartós és féltartós termékek fogyasztása bővül, amelyek viszont jellemzően alacsonyabb inflációs környezetből importált áruk. A munkaerőpiacról érkező infláció továbbra is mérsékelt lehet, ami a szociális hozzájárulási adó csökkenésének, illetve a munkaerőköltség és az árak között meggyengült kapcsolatnak köszönhető. A maginfláción kívüli termékkör viszont az MNB korábbi kalkulációjánál magasabb pályát ad, ami az üzemanyagárak alakulásának számlájára írható.
Az idén várható inflációs mutató több tényező hatására lehet 2,8 százalékos – részletezi a jelentés –, 0,9 százalékpontos áthúzódó hatásból (az előző évi árváltozások) és 1,9 százalékpontos bejövő hatásból (aktuális év új árváltozásai) tevődik össze. Az első komponensből 0,2 százalékpontot magyaráznak az indirekt adók és intézkedések, és 0,7-et a drágulás. A bejövő hatásban 2,1 százalék a drágulás, és –0,2 százalék (vagyis dezinflációs hatású) az indirekt adók és intézkedések része.
A munkanélküliségi ráta az elmúlt időszakban historikus mélypontra süllyedt, és az előrejelzési horizonton további mérséklődés várható – olvasható az MNB jelentésének bérekről szóló keretes írásában. A béremelések a következő negyedévekben is folytatódhatnak, azonban a munkaerőpiac és az infláció közötti kapcsolat a válság óta meggyengült – a Phillips-görbe ellaposodott –, ezért a munkaerőhiány hatása enyhén érezhető a fogyasztói árindexben, a belső kereslet bővülése kisebb hatással van az inflációra, mint 2008 előtt. A béremelések miatt a vállalatok sok esetben kénytelenek lehetnek árat emelni, ezt a hatást azonban mérsékli a szociális hozzájárulási adó csökkentése és a bérfizetés fehéredése, ráadásul a magyar bérhányad nemzetközi összehasonlításban és historikusan is átlag alatti. Az üzemanyagárak emelkedésének ellenére a lakossági várakozások egyelőre alacsony inflációt jeleznek.
Nagy szerepe van az olajnak a magyar árindexben
Az üzemanyagok inflációban szereplő súlya csaknem 8 százalék, ami nemzetközi összehasonlításban átlag feletti, így az elmúlt hónapokban megfigyelhető emelkedő áraik érdemben befolyásolták a magyar fogyasztói árindexet – olvasható az Inflációs jelentés keretes írásában. Az olajárak emelkedése az üzemanyagárakon keresztül már rövid távon begyűrűzik a hazai fogyasztói árakba. A dokumentum hangsúlyozta: az üzemanyagárak emelkedése az év elejétől csaknem 1 százalékponttal növeli az árindexet. A korábbi prognózishoz képest magasabb inflációs pálya a következő negyedévekben a magasabb olajárakhoz kötődik, ennek hatása 2019 közepétől kifut, másodkörös hatásra nem számít az MNB. | VG
