Fontosabb a fűtésnél a légkondicionálás

Nulláról 6 százalékra nőtt az elmúlt tíz évben az egyedi méréssel kínált távfűtéses lakások aránya, miközben alig 2 százalékkal csökkent csak a gázkonvektorosoké, amelyek még mindig az eladó lakások ötödét teszik ki Budapesten. Változatlanul a cirkófűtés a legjellemzőbb, és nyomokban látszik csak a geotermikus vagy a korszerű fan-coil rendszer, noha előbbi épp 27, utóbbi 44 százalékos árelőnyt nyújt most eladáskor. Gépi hűtés terén már sokkal markánsabb a trend, a lakóházak 14-15 százalékát, a társasházi lakások 9-11 százalékát hirdetik légkondicionálással az eladók – derül ki az év első hat hónapjában feladott fővárosi lakáshirdetésekből. Az Ingatlan.com által a Világgazdaság kérésére kigyűjtött adatsor a hűtés-fűtés típusának és arányainak változását, valamint azok árprémiumhatásának mértékét tükrözi.

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: az eladó ingatlanállományon belül nincs gyors átrendeződés, még tíz év alatt is alig látszik változás, az újabb technológiák csak lassan jelennek meg és terjednek el. Pedig a hirdetők egyre tudatosabbak, mind több árnövelőként kalkulált információt adnak meg az ingatlanokról. Forintban is kifejezhető előnyökkel jár például a légkondicionáló, amely az egyes lakás- és háztípusok esetében a négyzetméterárak középértékéhez képest átlagosan 4-12 százalékkal magasabb kínálati árat eredményez. Érdekes módon a legkevésbé a panelek árát dobja meg a klímaberendezés, azoknál csak 4 százalékos a felár, míg a téglalakásoknál 12, a családi házak esetében pedig 11 százalékos a különbség.

A légkondicionálók be- és felszerelése a társasházakban az egyik legrendezetlenebb terület – közölte érdeklődésünkre Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke. Mint mondta, a kültéri egységek zaja és a sok helyen még mindig az utcára vezetett kondenzvíz miatt folyamatosak a feszültségek. Miután nincs hatósági állásfoglalás, és a társasház hozzájárulását sem kérik ki a klíma beszereléséhez, a probléma tovább él. A légkondicionáló berendezések az utóbbi négy-öt évben kezdtek szemmel láthatóan elszaporodni a lakóépületek falán – jó esetben az erkély mélyére rejtve –, most is folyamatosan szerelik fel a kültéri egységeket. Míg a forró nyári napokon a hűtést saját kényelemből megfizetik a lakók, a fűtéskorszerűsítésre kevesebben és kevesebbet áldoznak. Érthetően, hiszen míg egy költségmegosztó radiátorszelep 5-6 ezer forintba kerül, a kazáncsere milliós tétel, és jó ideje hatékony pályázati támogatásokat sem kínálnak rá. Kaplonyi György szerint erre már nincs is szükség, a lakás-takarékpénztári megtakarítás jobb, mint egy bonyolult, teljesíthetetlen kikötésekkel teli pályázat. Szerinte nem a pályázat hiányzik a korszerűsítések beindulásához, hanem a régi épületek számára is teljesíthető energetikai követelmények.

A Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének (LOSZ) elnökségi tagja, Farkas Tamás szerint viszont igenis szükség lenne állami támogatásra és ösztönzésre is az előrelépéshez, pillanatnyilag a távfűtött lakások 30 százaléka rendelkezik költségmegosztóval. Ennél nem nagyobb a LOSZ tagjai által kezelt 160 ezer lakásszövetkezeti ingatlan körében azok aránya sem, amelyekben legalább részleges energetikai korszerűsítés történt az elmúlt húsz évben, noha a komplex beruházások tíz éven belül megtérülnének.