Kamatemelést vár a Fedtől a piac

A piac 90 százalékos esélyt ad annak, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) újabb 25 bázispontos kamatemelésről döntsön kedden kezdődő tanácskozásán, s az 1,75–2,0 százalékos sávba srófolja fel az irányadó rátát. A pénzromlási ütem és a bérinfláció alakulása egyaránt támogatja az újabb szigorítást.

Ugyanakkor a dollár elmúlt hónapban látott erősödése a monetáris kondíciók szigorodásának irányába hat, noha ez a hatás egy nagy zárt gazdaság esetében jóval mérsékeltebb, mint például Magyarországon lenne.

Nagyobb a bizonytalanság abban a tekintetben, hogy meddig emelheti az alapkamatot a Fed. A piaci árazások alapján szeptemberben egy újabb 25 bázispontos szigorítás jöhet, utána azonban a januári üléssel bezárólag szinten maradó irányadó rátára számítanak a piaci szereplők.

Tény, hogy a 2,25 százalék körüli kamatszint már közel lenne a Fed márciusi előrejelzésében felvázolt 2,9 százalékos középtávú egyensúlyi értékhez, bár akkor a döntéshozó nyílt piaci bizottság tagjai 2020-ra átmenetileg e szint feletti kamatlábat vizionáltak – jegyzi meg Dunai Gábor, az OTP Elemzési Központ stratégája. Érdekes lesz a frissített előrejelzés, megtudhatjuk, hogy mit gondol a Fed a kibontakozó kereskedelmi háború és a nagyon laza fiskális politika középtávú hatásairól. Összességében a kamatcsökkentési ciklus a vége felé közeledik, s nem lenne meglepő, ha erre Jerome Powell Fed-elnök is utalna.

Csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa dönt az eurókamatról, a konszenzus szerint a ráta nulla százalékon marad.

A megelőző, áprilisi kamatdöntő tanácsülésen a piac arra számított, hogy részletek látnak majd napvilágot az eszközvásárlási program kivezetéséről. Ám ezzel kapcsolatban pusztán annyi konkrétumot árultak el, hogy a jelenlegi 30 milliárd eurós havi kerettel szeptember végéig egész biztosan folytatják a programot, s ha szükséges, meghosszabbítják. Váradi Beáta OTP-elemző szerint a hezitálásra akkor elsősorban az eurózóna első negyedéves, lassuló GDP-je és a továbbra is tartósan cél alatt lévő infláció szolgáltathattak okot.

Azóta viszont tovább gyülekeztek a viharfelhők az eurózóna egén, így a monetáris kondíciók szigorításának ütemezését illetően valószínűleg ezen az ülésen sem kapunk konkrétumokat. A befektetők kockázatvállalási hajlandósága érdem­ben csökkent az elmúlt hónapban, miután továbbra is terítéken vannak a globális kereskedelmi háborúval kapcsolatos aggodalmak, és Olaszországban populista, eu­roszkeptikus kormány alakult.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható