Megszabhatják a lakásétterem forgalmát

Ismét felmerült a lakáséttermek és ételmegosztók szabályozásának kérdése Európában, miután a lakásmegosztás példáján okulva mielőbbi lépéseket sürget a szakma. Magyarországon még pontos adatok sincsenek a területről.

Akár százezernél is több követővel működő ételmegosztó honlapok és előjegyzéssel működő, évente több száz vendéget fogadó lakáséttermek példázzák, hogy a sharing economy nemcsak a szálláskiadás, hanem az étkeztetés területén is világtrend lett, a sharing economyból kinőtt különböző üzletágakkal. Nem véletlen, hogy az új olasz kormány munkaügyekért felelős minisztere is mindenekelőtt a gig economy (haknigazdaság) területén foglalkoztatottak szabályozásának ügyét akarja rendbe tenni. Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátóipari Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) elnöke – akit a lakáséttermek és az ételmegosztó szolgáltatások szabályozásáról megjelent nemzetközi tanulmány kapcsán kerestünk meg – elmondta, hogy európai ernyőszervezetük, a HOTREC szakértői is inkább étteremszerű jelenségekről beszélnek, hiszen a mai, megosztó világban nagyon sok minden csak olyan, mintha az lenne, aminek nevezik, de valójában nem az. E szolgáltatások szélsebes terjedését a terület szabályozatlanságából, adó- és járulékmentességéből eredő árelőnyök éltetik elsősorban, és persze az utazók élménykeresési igénye.

A közösségi szolgáltatásból gyorsan igazi iparág sarjadt, amelyet az elsők között Olaszországban terelhetnek meghatározott keretek közé, ahol ötezer eurós forgalomban vagy évi ötszáz vendégben kívánják maximálni a lakáséttermek forgalmát. Más országokban 7,5 ezer

euró is lehet a plafon. A szaksajtóban a HOTREC osztott gazdaságért felelős vezetőjének a napokban idézett nyilatkozata is arra figyelmeztet, hogy a politikának hamarabb kellene lépnie a lakáséttermekkel kapcsolatban, mint a lakásmegosztók esetében tette.

Mindazonáltal a jelenség hazai kezelése ahhoz hasonlítható, ahogy az Airbnb-típusú lakásmegosztás ügye is indult. De ahogy a lakásmegosztásnak, így ennek is hiányzik a hatósági nyomon követése, például a tevékenység valamilyen módon történő regisztrálása, hogy mérni lehessen. Így egyelőre esély sincs a szabályozására – mondja a VIMOSZ elnöke. Hozzáteszi: az egyetlen érdemi próbálkozás a Nébih részéről volt, amely a 852/2004/EK rendelet értelmében gondoskodott arról, hogy a vendéglátás és étkeztetés jó higiéniai gyakorlatához készült útmutatóban a lakásétterem fogalma definiálva legyen. Az útmutató szerint a tevékenység végzéséhez a kerületi hivatal külön engedélye szükséges, és felhívja a figyelmet a legfőbb betartandó élelmiszer-higiéniai szabályokra is.

Több országban kezdődtek felmérések

A regisztrációval a hatóságok elmaradtak, így e szürkeszektor méretéről nincsenek számok. A vendéglátó vállalkozások magyarországi képviseletei már régóta szorgalmazzák a terület szabályozását, a HOTREC munkacsoportjában magyar szakemberek is részt vesznek. A terület növekedését érzékelve egyes országokban elkészült a felmérő munka, és már vannak szabályozási kezdeményezések. A VIMOSZ a jó gyakorlatok hazai bevezetése érdekében együtt dolgozik külföldi partnereivel – mondta Gál Pál Zoltán.